Komoly veszteség érte a vadgazdálkodás-történelmet azzal, hogy egy amerikai, hódtelepítési módszerekről készült videó jó ötven évvel ezelőtti videó csak most került elő: kiderül belőle ugyanis, hogy az ember közelsége miatt előnytelenné váló élőhelyekről micsoda leleményes módszerrel telepítették át a hódokat a derék amerikaiak. (A videón központi elem, hogy egy ember, akinek hiányzik az egyik kisujja, simogat egy kiterített bundadarabot, ilyesmire érzékeny olvasóink óvatosan kattintsanak.)

A videón az olyan, átlagos megoldások mellett, amikor a csapdával befogott állatokat egy nagyobb ketrecben, autóval szállítják a civilizációtól távolabbi helyre, látható egy picit meglepő húzás is: az idahói hal- és vadgazdálkodási szervek repülőről is dobtak le hódot a nehezen elérhető, de hódszempontból ideális vidékekre. Mármint nem csak úgy, kinyitották az ablakot, aztán puff, hanem dobozba rakták őket, arra meg ejtőernyőt, és úgy puff.

A videó csak most került elő, mert a felvételt tartalmazó szalagot félrekategorizálták, és csak véletlenül bukkant rá egy Sharon Clark nevű hal- és vadtörténész. Amúgy Észak-Amerikában nem ritka, hogy repülővel oldják meg egy állatfaj át- vagy újratelepítését, halakat is szoktak repülőről olyan tavakba dobálni, melyeket hagyományos halszállító eszközökkel nehezebb lenne elérni. Viszont a halakra nem tesznek ejtőernyőt.