A republikánus előválasztásnak sokáig a Bush-dinasztia új ásza, Jeb Bush floridai kormányzó tűnt az egyik esélyesének. Csakhogy Bush tavasz óta egyre gyengébben teljesít, most pedig nem várt helyről kapott talán végzetes csapást.

Jeb Bush apja, az USA 1989-1993 közötti elnöke, George H.W. Bush új önéletrajzában példátlanul durván támadja másik fia, George W. Bush elnöksége (2001-2009) két legfontosabb segítőjét: Dick Cheney alelnököt és Donald Rumsfeld védelmi minisztert.

Az idősebbik George Bush szerint Cheney a "saját birodalmát építgette", Rumsfeldet pedig hencegő, arrogánsnak fickónak nevezte, aki "gyengén szolgálta" a fiát. Cheney egyébként idősebb Bush alatt vezette a Pentagont, de akkor szerinte még nem ütköztek ki a rossz tulajdonságai.

Bush a jövő héten megjelenő memoárjához nyilatkozott a szerzőnek, Jon Meachem-nek, ebből csemegézik most az angolszász sajtó. Bush szerint Cheney keményvonalas fafejjé vált (Bush az "iron-ass"-t használta, ami szó szerint vasseggűt jelent), és senkire, még az elnökre sem hallgatott a nemzetbiztonsági kérdésekben.

George W. Bush 2002-es évértékelő beszédében (négy hónappal 9/11 után) a terrorizmust támogató országok "gonosz tengelyéről" beszélt – apja ma már ezt is túlzásnak tartja. Ez viszonylag egyértelmű utalás arra, hogy hibának tartja, hogy Washington az iraki megszállást a tömegpusztító fegyverekről szóló (utóbb kitaláltnak bizonyuló) jelentésekkel indokolta.

És éppen ezekkel a kijelentéseivel árthat sokat másik fia, Jeb Bush kampányának, amit gyenge teljesítménye miatt épp a napokban kellett átfazoníroznia. Az új jelszó a "Jeb can fix it!" (Jeb helyrehozza) lett, de apja nyilatkozata miatt most mindenki a bátyja elnökségének megítéléséről kérdezi, miközben minden erejével a saját, családjától független politikai arcképét próbálja felépíteni.

Márpedig kénytelen lesz válaszolni, miközben bármit is mond, abból nem jöhet ki jól: ha egyetért apjával, a bátyját festi le gyengekezű és forrófejű elnöknek, ha ellentmond neki, a politikából kibukott Cheney és Rumsfeld, valamint a csúfos kudarcnak bizonyuló iraki szerepvállalás mellett áll ki.

A The Atlantic terjedelmes elemzésben számol be arról, hogy az id. Bush és a fia két politikusa közötti ellentétnek milyen, évtizedekre visszanyúló előzményei vannak a republikánus pártban.