A német kormány azt tervezi, hogy ismét életbe lépteti a dublini egyezményt, vagyis visszaküldené a menekülteket abba az országba, ahol először az EU területére léptek, írja az MTI a német belügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A hírügynökségi és sajtóértesülések alapján azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mely országokból érkezett menekültekre, és milyen időszakra alkalmaznák a németek a dublini rendeletet.

A legvalószínűbb értelmezés szerint csak az október 21-e után érkezett menekültekre, de ezúttal már a korábban különleges elbánásban részesült szírekre is vonatkozna a visszatoloncolás. Ha így lesz, akkor Magyarországot aligha érinteni az intézkedés, mivel a magyar-horvát határt már október 17-én lezárták. 

Ugyanakkor nem kizárható, hogy a németek a korábbi időszakra is alkalmaznák Dublint, ráadásul a belügyminisztériumi szóvivő szerint a pénzügyi válság sújtotta Görögországgal kivételt tennének, és oda nem küldenének vissza senkit. Ez azért érdekes, mert a menekültek jelentős része pont ott lépett az Unió területére, vagyis

A visszaküldést nehezítheti, hogy sok esetben nem lesz egyszerű kinyomozni, hol léptek valójában az EU-ba a menekültek. Horvátországon ugyanis tömegesen haladtak át emberek, akiket a hatóságok nem regisztráltak. Őket később vagy Magyarországon regisztrálták, vagy itt sem: a magyar hatóságok és Kovács Zoltán kormányszóvivő arra hivatkozhattak, hogy erőszakkal senkit sem lehet regisztrálni, illetve hogy ez a horvátok feladata lett volna. 

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külügyminisztériumot, ahol elmondták:

• Németországgal nem volt sem külügyi, sem belügyminiszteri egyeztetés a bejelentés előtt.
• Fizikai lehetetlenség, hogy a Magyarországon keresztülhaladó menekültek ne léptek volna be korábban más uniós országba.
• Magyarország álláspontja, hogy nem vesz vissza menekülteket, de a dublini egyezmény alapján amúgy sem ide, hanem oda kell visszatoloncolni őket, ahol átlépték az uniós határt.

Nyáron még felfüggesztették

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban léptek az EU-ba, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.

A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést "meghívólevélként" értelmezte, és részben ez okozta a menekülthullám erősödését a nyár végén.

A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.