A brit rendőrség letartóztatott egy 66 éves férfit az 1972-es észak-írországi lövöldözés kapcsán. A „véres vasárnapként” emlegetett konfliktus során a brit katonák belelőttek a békésen felvonuló katolikus tömegbe, miután az Észak-ír Köztársasági Hadsereg (IRA) emberei kövekkel dobáltak meg a hadsereget – írja a CNN.
A katonák tizennégy embert öltek meg. Az utólagos vizsgálatokból kiderült, egyikük sem jelentett veszélyt. A hadsereg viszont hibázott, amikor figyelmeztetés nélkül a tömegbe lőtt. Több katonát felelősségre vontak az eset után. Feltehetőleg egy korábban elítélt embert fogtak el a rendőrök. A „véres vasárnap” után több tüntetés és atrocitás volt Észak-Írországban.
VIII. Henrik 1541-ben lett Írország királya. Innentől kezdve Észak-Írország angol, majd brit fennhatóság alá tartozott. Írország 1937-ben elszakadt Nagy-Britanniától, de a sziget északi része a protestáns britek kezén maradt. Ekkor éleződött ki az ellentét. Az ír katolikus többször tüntettek az elszakadásért, de ezek hatástalanok maradtak.
1968-ban ezek véres konfliktussá fajultak. London emiatt katonai alakulatokat vezényelt Észak-Írországba és beszüntette a helyi parlamentarizmust. Ezt csak a harmincéves hideg polgárháborúnak - amit a britek és az írek szellemesen csak a Bajoknak (Troubles) hívnak - véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodás élesztette fel. Az egyezmény egyik előírása, hogy a kormányban, a választási eredményektől függetlenül a nacionalistáknak és az unionistáknak is képviselniük kell magukat. A parlamentet 2002-ben a brit kormány berekesztette, mert kitört az IRA kémbotránya.
A gyanú szerint az IRA mélyen beépült a brit hírszerzésbe, fenyegetve ezzel a brit nemzetbiztonságot. És mivel a terrorcsoport a fegyvereit sem volt hajlandó leadni, ez már elég indok volt az önkormányzatiság felfüggesztéséhez. Igaz, utóbb kiderült, hogy a kémbotrány fő gyanúsítottja valójában a britek IRA-ba beépült ügynöke volt.
2010-ben David Cameron miniszterelnök első brit kormányfőként hivatalosan nézést kért a véres vasárnapért.