Obama a kurdokat erősítené, de katonákat nem küldene Szíriába. Putyin hajlandó támogatni Aszad ellenzékét is és elvágná az Iszlám Államot a finanszírozóitól. Hollande alkotmányt módosítana és elvenné a veszélyt jelentő kettős állampolgároktól a francia állampolgárságukat.
Szinte példa nélküli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából három egyszerre, egymással párhuzamosan tartson beszédet. Barack Obama amerikai, François Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökök gyakorlatilag egy időben beszéltek a terrorizmus elleni harcról.
Az államfők beszédeiben több közös pont volt. Egyetértettek abban, hogy fokozottabb fellépés kell a világon egyre erősődő terrorista csoportok ellen. Kihangsúlyozták, hogy a legfontosabb az együttműködés.
„Most nem annak van itt az ideje, hogy arról vitatkozzunk, ki hatékonyabb ebben a háborúban. Most az a fontos, hogy együtt harcoljunk” – mondta Putyin sajtótájékoztatón az ankarai G20-csúcstalálkozó után.
Az orosz elnök szembement eddigi kijelentéseivel, amikor közölte:
Az orosz elnök eddig szinte egyedüliként támogatta Bassár el-Aszad szíriai elnököt az Iszlám Állam elleni harcában. Moszkva ráadásul többször segítette a diktátort a mérsékelt ellenzéki felkelőkkel szemben. Orosz repülők többször bombázták az Egyesült Államok vezette koalíció által segített felkelőket is.
Putyin emellett az Iszlám Állam finanszírozói ellen hirdetett háborút. „A rendelkezésre álló adataink szerint az Iszlám Államot több mint 40 országból pénzelik, köztük G20-tagállamokból is” – mondta az elnök anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna, mely államokról van szó, és ezek milyen formában pénzelik a szervezetet. Ugyanakkor az Iszlám Állam illegális kőolaj-kereskedelme ellen is felszólalt: az innen befolyó összegektől mindenképpen elvágná a szélsőséges szunnita csoportot.
Barack Obama amerikai elnök szintén a G20-csúcstalálkozón hívta harcba a világ vezetőit a terrorizmus ellen. Obama bejelentette, hogy egy széleskörű titkos szolgálati megállapodást kötnek a francia titkosszolgálatokkal az információmegosztásról. Ezzel segítené annak megelőzését, hogy újra egy, a múlt pénteki párizsi merénylethez hasonló történjen Franciaországban.
Szerinte előrelépések történtek az Iszlám Állam elleni harcban, és felszólított más országokat is, hogy tegyenek többet a szíriai nép megsegítéséhez. Az Egyesült Államok vezette koalícióban jelenleg Jordánia, Bahrein, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek harcol Szíriában.
Obama azt mondta, hogy katonai szempontból felgyorsítják az eddigi lépéseket. Engedélyezte a különleges erők bevetését, de kijelentette, hogy nem küld szárazföldi erőket se Szíriába, se Irakba.
Az egyetlen célom, hogy véget vessek a szenvedésnek és közben az amerikaiakat biztonságban tudjam
– mondta az amerikai elnök, aki úgy látja, a helyi erőket kellene megerősíteni, például a kurdokat. Ehhez a stratégiához keresnek egyre több szövetségest.
A nyílt beavatkozás szerinte csak átmeneti megoldást hozhatnak. Az amerikai hadsereg Moszulba, Rakkába vagy Ramádiba is behatolhatna, de hosszútávon nem hozna stabilitást ez a lépés „Ha 50 ezer katonát küldenénk Szíriába, mit tehetnénk, ha Jemenből, vagy pedig Líbiából indulnak ki támadások?” – tette fel a kérdést. A menekültekről azt mondta, hogy a közös értékeink elárulása lenne, ha „az arcukba csapnánk az ajtót".
François Hollande francia elnök a pénteki terrortámadások után visszamondta részvételét az ankarai G20-csúcstalálkozón. Az államfő a francia nemzetgyűlés előtt mondott beszédet, mielőtt törvényjavaslatot terjesztett elő az alkotmány módosítására.
Arra kérte a törvényhozást, hogy szavazzák meg azt az indítvány, amely lehetővé teszi, hogy három hónapra kiterjesszék a rendkívüli állapotot. Erre az időszakra sorozatos razziákat és határozott rendőri fellépést ígért.
„Mától intenzívebb háborút kezdünk az Iszlám Állam ellen” – jelentette ki. Hollande szerint Franciaország háborúban áll, ezért keményebb választ adnak a kívülről érkező terrortámadásokra.
A cél az Iszlám Állam elpusztítása
– mondta az elnök. A háború miatt csütörtökön a szír partokhoz vezényli a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót. Szerinte a párizsi támadásokat finanszírozóknak tudniuk kell, hogy a támadásaik csak megerősítik Franciaország eltökéltségét, hogy szembeszálljon velük, és megsemmisítse őket.
Az országon belül is fellép a szélsőségesek ellen: a biztonság megteremtéséért két év alatt 5000 új rendőrt fog felvenni. Úgy látja, hogy hiányzik ennyi rendfenntartó a meglévő 150 ezer mellől.
Tizenkilenc különböző ország állampolgárai vannak a pénteki támadások 129 áldozata között
– emlékezett meg Hollande a pénteki merényletek halottairól. A támadásról elmondta, hogy Szíriában tervezték meg, Belgiumban szervezték és francia állampolgárokkal hajtották végre.
Hollande módosítaná a francia alkotmányt, hogy hatékonyabban küzdhessenek a terrorizmus ellen. Megfosztaná a kettős állampolgárokat francia állampolgárságuktól, és megtiltanák belépésüket az országba, ha terrorveszélyt jelentenek. De a veszélyt jelentő külföldieket is a mostaninál hamarabb kiutasítanák.
Utalt arra, hogy az Európai Uniónak szigorúbban kell ellenőriznie a külső határait, ha ez viszont nem sikerül, akkor újra a belső határok jönnek.
A párizsi eseményekről itt olvashat percről percre>>>