A francia képviselők jóváhagyták a múlt heti 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, írja az MTI. A két módosító indítványt, amely az időtartam változtatására vonatkozott, elvetette a nemzetgyűlés. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.
A teljes törvénycsomagot a további módosító indítványok megvitatása után, délután óriási többséggel - 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők. Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
Újra szabályoznák a házi őrizet használatának lehetőségét is egyben. A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. Péntek óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását. A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.
A kormány most a lakhelyelhagyási tilalmat kiterjesztené minden olyan személyre, akivel kapcsolatban „komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent”. A házi őrizetben lévő embereknek bevonhatnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne nekik, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.
Nincs a radikalizálódásra spontán született generáció, ez egy hosszú ideig tartó folyamat, konkrét helyszínekkel, mint a börtön vagy a közösségi oldalak. Ki kell szűrni a radikalizálódás jeleit, biztosítani azt, hogy az érintett hozzáértő személyek találkozhassanak ezekkel a fiatalokkal, a közösségi oldalakon és a börtönökben felvilágosító kampányt kell indítani. Ezt a tevékenységet meg kell erősítenünk, el kell mélyítenünk.
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: „Franciaországot megtámadták. Franciaország még a döbbenet alatt áll. Erős, gyors és hatékony válaszokat várnak tőlünk. A törvénytervezet egy erős Franciaország válasza, amely nem hajlik meg és soha nem fog meghajolni. Ez egy demokrácia és egy szabad ország hatékony válasza.”
A javaslat alapján fel lehetne oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.
A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.
A francia képviselők azt is megszavazták, hogy a szükségállapotról szóló törvény módosításával a kormánynak lehetősége legyen bármilyen internetes honlap és közösségi médiaprofil letiltására, amennyiben azok a terrorizmust próbálják hirdetni, vagy pedig terrorcselekményekre bujtanak fel. Ezt is jóvá kell még hagynia pénteken a szenátusnak is.
A francia rendőrök állandó jelleggel, szolgálaton kívül is, önkéntes alapon, viselhetik a fegyverüket, amennyiben arról tájékoztatják feletteseiket – erről döntött csütörtökön a rendőrség vezetősége a múlt heti, 129 áldozatot követelő párizsi merényletek nyomán.
A rendőrök ezentúl bármikor maguknál tarthatják a fegyverüket és használhatják például terrortámadás esetén, de minden beavatkozás esetén a rendőrség feliratú karszalagot viselniük kell a félreértések elkerülésére.
„Az intézkedést a rendőri szakszervezetek kérték, azért hogy minden rendőr használhassa a fegyverét az otthona és a munkája közötti útvonalakon is, tulajdonképpen azért, hogy a munkaidején kívül kiegészítő erőként szolgáljon” – mondta Jean-Marc Bailleul, szakszervezeti vezető az i-Télé francia hírtelevízióban.
Ezzel párhuzamosan a rendkívüli állapot keretében Párizsban a gyülekezési tilalmat vasárnapig meghosszabbították. Ugyanakkor a rendőrség jelezte, hogy a merényletek helyszínein megemlékezési jelleggel továbbra is engedélyezett a gyülekezés.
A rendőrség nem tiltott be semmilyen kulturális rendezvényt, de azt kérte az ezernél több ember befogadására alkalmas színházak és koncerttermek működtetőit, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket, például a belépők teljes átvizsgálásával. A kulturális intézmények, mozik, színházak, múzeumok szombaton zárva tartottak Párizsban, de a hét elején minden intézmény újranyitotta a kapuit.
Lyonban a minden évben, december elején 2-3 millió látogatót vonzó Fete des Lumieres (Fények ünnepe) nevű rendezvényt az önkormányzat viszont lemondta és helyette egynapos megemlékezést rendez a párizsi merényletek áldozatainak tiszteletére. A párizsi karácsonyi vásár viszont szerda délután óta ismét nyitva tart a Champs-Elysées sugárúton.
Michel Sapin pénzügyminiszter azt közölte, hogy a merényleteket követő biztonsági intézkedések mintegy 600 millió plusz kiadást fognak jelenteni 2016-ban, miután Francois Hollande államfő a héten 8500 új munkahely létrehozásáról döntött a rendfenntartó szerveknél, s azt is jelezte, hogy nem csökkentik tovább a hadsereg létszámát.