Szlovénia a hét elején hivatalos levélben értesítette a belgrádi és szkopjei kormányt: nem fogad többet gazdasági bevándorlókat. A szlovének, a horvátok, a szerbek és a macedónok mostantól csak a szír, iraki és afgán menedékkérőket engedik át. Becslések szerint ezzel 40 százalékkal kevesebb migráns léphet be Szlovéniába. Már nem ciki Orbán szavajárását használni. Egy határzár kellett ahhoz, hogy javuljon a horvát-szlovén-magyar viszony.
Több százan rekedtek Macedóniában és a görög–macedón határ közötti senki földjén, amikor szerda este a helyi hatóságok a szerbekkel közösen úgy döntöttek, lezárják a határt. Csak a szír, iraki és afgán menedékkérőket engedik tovább, a többieket visszafordítják Görögországba – idézi Melita Sunjić, az ENSZ menekültügyi hivatalának balkáni régióért felelős szóvivőjét a Reuters .
Mindenkit visszafordítanak a szerb határról, akinek nincs regisztrációs papírja Görögországból vagy Macedóniából – tudta meg az MTI helyszíni tudósítója a referenstől.
A tudósítások szerint a macedón hatóságok tolmácsok segítségével ellenőrzik, hogy ki honnan érkezett. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mi lesz azokkal, akik már beléptek Szerbiába, de még nem jutottak át Horvátországba.
A macedón hatóságok és a hadsereg emberei elkezdték megerősíteni a görög határszakászra épített tripla szögesdrót-gyoda sáncot. A jövőben kerítést húznának a műszaki akadály mellé. A macedón biztonsági tanács döntése értelmében, – hasonlóan a magyar határra telepített tranzitzónákhoz – mostantól csak a kijelölt belépési pontoknál kérhetnek menedékvédelmi vagy oltalmazotti státuszt az érkezők. Csak azokat engedik be az országba, akik hajlandóak elmenni valamelyik menekülttáborba – írja a macedón Alfa hírportál.
Nem engedjük át a gazdasági bevándorlókat, akik nem élvezik Szlovénia vendégszeretetét. Ezeknek az embereknek Szerbia nem célállomás, nem akarjuk, hogy itt ragadjanak. Számunkra a legfontosabb az ország és a lakosság biztonsága, ezért csak a háborús övezetek menekültjeit engedjük át
– közölte Aleksandar Vulin szerb munka- és szociális ügyekért felelős miniszter.
Ezzel egy időben a szlovén hatóságok és a katonaság bejelentette, nem veszik át Horvátországtól a gazdasági bevándorlókat. A szerda esti szerb és macedón intézkedések megelőzték a ljubljanai bejelentést.
Horvátország többé nem veszi át Szerbiától a gazdasági menekülteket, csak azok léphetik át a határt, akik háborús övezetből érkeztek – közölte a horvát belügyminisztérium csütörtök délben. Ezzel a nyugat-balkáni migránsútvonal összes országa bevezette a korlátozást. Ranko Ostojić azt is elmondta: jelenleg 162 „gazdasági bevándorló” ragadt Szlovéniában, de őket Horvátország nem veszi át. Többségük marokkói és bangladesi, de van közöttük libériai és Srí Lanka-i is.
A szlovén kormány azután döntött a gazdasági bevándorlók visszafordításáról, hogy Werner Faymann osztrák kancellár szigorúbb határellenőrzéseket jelentett be a határaira. Ljubljanának eddig is gondot okozott az, hogy az osztrákok jóval lassabban vették át a menedékkérőket, mint ahogyan Horvátország a határaira szállította őket.
A macedón Alfa TV úgy tudja, Ausztria a hét elején kérte Görögországot, kevesebb migránst engedjen át a Balkán felé. Miután ez nem történt meg, a szlovén kormány elébe szaladt egy osztrák határzárnak, és szerda este levélben tájékoztatta Belgrádot és Szkopjét: nem fogadja többet a gazdasági bevándorlókat (vagyis a szíreken, az irakiakon és az afgánokon kívül senkit). Az Alfa számításai szerint így az érkezők 40 százaléka nem léphet be Macedóniába.
A Görögországba érkező migránsok 52 százaléka szír, 19 százaléka afgán, 6 százaléka iraki az ENSZ adatai szerint . A horvát belügyminisztérium azt közölte, hogy szerda este 6 óráig 425 ezer menekültet fogadtak a szerb–magyar határzár óta. Közülük 37 százaléka számíthat most gazdasági bevándorlónak. Főként pakisztániakról és bangladesiekről van szó. Szerbiába becslések szerint 800 ezren érkeztek 2015-ben.
A menekültek nemzetiség szerinti válogatása már korábban felmerült: Angela Merkel német kancellár többször mondta, hogy csak a háború elől menekülő embereket fogadhatják be a jövőben.
Csütörtök délelőtt 3550 menedékkérő érkezett Pireuszba, a görög főváros kikötőjébe – írja az MTI a görög parti őrségre hivatkozva. Az utóbbi három napban pedig 17 ezer migráns érte el a görög-macedón határt - rájuk már vonatkozni fog a balkáni országok új intézkedése.
Ausztria nem szűri nemzetiség alapján a menekülteket. Az országba való beengedés ugyanúgy működik, mint az elmúlt hetekben - közölte Johannes Wonischa stájerországi rendőrség szóvivője a balkáni határzár után.
Wonisch, kezelhetőnek nevezte az Ausztriába érkező menekültáradatot. Elmondta, az osztrák-szlovén határ menti spielfeldi átkelőnél egyelőre nem érzékelhető a gazdasági bevándorlókra bevezetett szigorítás. Az osztrák hatóságok továbbra is átengedik a határon a migránsokat: ők továbbutaznak más tartományi befogadóhelyekre, és benyújthatják a menekültkérelmüket is – írja az MTI.
Szerda délután 2300 menekült gyűlt össze Spielfeldnél, és várta, hogy továbbutazhasson. Sentiljnél kétezren voltak, Bad Radkersburgnál szerda délután 630 menekült tartózkodott. Spielfeldtől este 11 órakor 800 menekültet vittek tovább buszokkal és egy különvonattal. Egy nap alatt csaknem hatezer migránst szállítottak az osztrák-szlovén határról különböző szálláshelyekre.
Csütörtök reggel 9 órakor 3200 menekült várakozott Spielfeldnél, és 2800-an a szlovéniai Sentiljnél. A szomszédos Bad Radkersburgnál a nap folyamán 1600 ember érkezésére számítanak.
Ausztria októberben, Szlovénia két héttel később jelentette be, hogy kerítést építenek a határra. A menekültáradattól azt várták, hogy télen lelassul, de ez nem történt meg. Ausztria egy német, Szlovénia egy osztrák határzártól megijedve kezdett lépésekbe.
Macedónia augusztusban már szögesdrótot telepített a határra, de ez rövid távon sem jelentett megoldást: mindössze két nap után rendőrsorfalastul törték át a menekültek. Ekkor megerősítettek a műszaki akadályokat, de nem zárták le újra a határt. Macedón sajtóértesülések szerint a magyarhoz hasonló, több méter magas kerítést húznak fel. A görög média csütörtökön arról számolt be, hogy az elmúlt három napban mintegy 17 ezer migráns érte el a görög-macedón határt.
Ksenija Škrilec szlovén nagykövet szerda este találkozott Takács Szabolcs államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkárral és Gordan Grlić Radman horvát nagykövettel a Budapesti Corvinus Egyetemen. A közös határvédelem fontosságáról szóló beszélgetésen Škrilec megköszönte, hogy a visegrádi országok, hazánkkal együtt jelentős erőkkel segítenek nekik a határok ellenőrzésében.
Takács az eseményen az Európai Uniót kritizálta a menekültválságban mutatott gyenge fellépése miatt. A nagykövetek viszont védelmükbe vették Brüsszelt: szerintük a november eleji EU-csúcs segítette elő, hogy a horvát és a szlovén kormányok napi szinten egyeztetnek.
A EU-ügyekért felelős államtitkár szerint a magyar kerítésre azért volt szükség, mert az unió nem ismerte fel idejében a migrációs válsággal járó veszélyeket. Radman ezzel kapcsolatban elmondta: horvátországnak nincsen lehetősége erre, mert túl hosszú a Bosznia-Hercegovinával közös határszakasza. Ráadásul a domborzati viszonyok sem teszik ezt lehetővé.
Az eseméyről szóló részletes beszámolónkat itt olvashatja el >>>
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az európai vezetők közül elsőként beszélt gazdasági bevándorlókról januárban, a Charlie Hebdo elleni merénylet után.
A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont
– mondta a kormányfő minden Magyarországra érkező menedékkérőről az M1Híradójában.
Orbánon kívül a legtöbb európai vezető a menekültválság alatt végig menekülteknek és migránsoknak nevezte az érkező embereket. Rajta kívül többnyire az európai szélsőséges pártok vezetői és David Cameron brit miniszterelnök használta a „gazdasági bevándorló” kifejezést.