A Krím áramellátása lett az újabb frontja a feszült ukrán–orosz viszonynak. A robbantás miatt akadozó áramellátást az Oroszországhoz került Krím egy hónap alatt orosz forrásokkal váltaná ki. Kijev közben az elszakított félsziget elszigetelésének újabb lehetőségeit vizsgálja. Hétfőn az áruszállítás leállításáról is döntöttek.
Hétfőn szabadnapra kényszerült a Krím és érvényben maradt a rendkívüli állapot, miután harmadik napja nem sikerült helyreállítani a kétmilliós félsziget áramellátását. A tavaly egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krím energiaellátásának csak 20-30 százalékát tudja fedezni, működése még mindig Ukrajnán múlik.
Bár Moszkvának így is évi kétmilliárd dollárjába kerül a félsziget, egyelőre nemcsak az energiahálózat átalakításával adós, de a beígért, Kercsi-szoros felett átívelő híddal is.
Az áramellátástól egy szombat éjszakai robbantás vágta el a Krímet: az oda tartó vezetékek 24 méter magas tartóoszlopait semmisítették meg harckocsiaknákkal két helyszínen is, nem messze a félsziget északi határától. Két további ponton már pénteken megrongálták a vezetékeket. Két kisebb teljesítményű vezetéket hétfőre már működésbe hoztak, de ez nem sokat segít a krímieken.
A felrobbantott oszlopoknál a Viktor Janukovics elnök 2014-es elűzéséhez vezető tüntetésekkor megerősödött, de a tavalyi parlamenti választásokon a parlamenti küszöb alatt maradt Jobb Szektor (PSZ) aktivistái és a Krím 200 ezres kisebbségét képviselő krímitatár szervezet tagjai útját állták az ukrán áramszolgáltató (Ukrenergo) szakembereinek, hogy azok ne tudják megkezdeni a helyreállítási munkálatokat. Végül csak szombat este, a tüntetőkkel való kisebb összeütközések után kezdték meg a helyreállítást, de az sem tartott sokáig.
A tüntetők azt követelték, hogy engedjék vissza a krímitatárok kiutasított vezetőit a Krímbe – Oroszország többüket kiutasította, szervezetüket betiltotta – , és hogy nemzetközi megfigyelőcsoport mehessen be a félszigetre. (A Sztálin által deportált, a peresztrojka idején lassan visszatelepülő krímitatárokról itt olvashat bővebben.) A tiltakozók szerint amíg ez meg nem valósul, addig igenis fenn kellene tartani a Krímmel szembeni áramblokádot.
Az Ukrenergo szerint a hét végére állhat helyre az áramellátás, bár ez kétséges, miután hétfőn már ismét aktivisták akadályozták az áramszolgáltató munkálatait. A rendfenntartók ezúttal nem avatkoztak be – közölte a Radio Szvoboda.
Az óvatosság érthető, Kijevnek ugyanis a konfliktus politikai csapdahelyzetet jelent, hiszen az ország egységéért tüntető, eszmeileg tőle nem túl távol álló erőkkel szemben kéne fellépnie annak érdekében, hogy az Ukrajna szempontjából orosz megszállás alatt lévő Krím életét megkönnyítve helyreállítsa az áramellátást. Hétfő délután ismét tárgyalásokba bocsátkozott az ukrán áramszolgáltató a tüntetőkkel, abban a reményben, hogy utána megkezdheti a javítást.
Ugyanakkor Kijev gyengének sem mutatkozhat a radikálisabb erőkkel szemben, ráadásul az áramszünet Ukrajna több régióját is érinti. Emellett a vezetékek megrongálása nemcsak kellemetlen, de veszélyes is: a túlterhelés elkerülése érdekében rendkívüli gyorsasággal kellett csökkenteni a zaporizzsjai és a dél-ukrajnai atomerőművek teljesítményét és két további hőerőműét, összesen 500 megawattal. Ez a két blokkból álló paksi atomerőmű egy-egy blokkjának teljesítményével azonos.
„Az ilyen gyors teljesítménycsökkentés rendkívül veszélyes” – jegyezte meg vasárnap az Ukrenergo helyettes vezetője, Jurij Kaszics.
Moszkva egyértelműen terrorcselekménynek minősítette az akciót, amelynek következtében 1,6 millió ember maradt áram nélkül a félszigeten.
„Ukrajna végleg elbúcsúzott a Krímtől” – jelentette ki az orosz felsőház külügyi bizottságának vezetője. Nem mintha Konsztantyin Koszacsov nyilatkozata előtt Moszkva hajlandó lett volna tárgyalni a félsziget visszaadásáról. A politikus – Szíriára és a párizsi merényletekre utalva – kijelentette, szomorú, hogy Ukrajna átvette„a terrorizmus stafétabotját”.
Az Ukrajna által el nem ismert krími vezetés szerint a lakosságnak a legrosszabbra kell felkészülnie, addig, amíg Oroszország a legszűkebb pontján 4 és fél kilométer széles Kercsi-szoroson keresztül nem hozza létre az összeköttetést az orosz energiahálózattal. Ez legkorábban december 22-re készülhet el.
Ezen a szoroson keresztül a Krím tavalyi „országváltása” óta egy közúti hidat is terveznek. Tervek valójában a 20. század eleje óta léteznek, ám újabb lendületet tavaly kapott a projekt. Moszkva ígérete szerint 2019-re elkészülhet a 19 kilométeres – a tenger felett 13 kilométeren át húzódó –, csaknem hárommilliárd euróból megépíthető híd.
Oroszország hétfőn megerősítette a hozzá tartozónak tekintett Krím északi határainak katonai ellenőrzését. A határra 12 tankot és aknavetőket rendelt ki hétfőn. Az ukrán belügy képviselői szerint az orosz hadsereg harci készültségben van a határvonalnál.
A félsziget vízellátása is Ukrajnán keresztül biztosítható, ennek akadozásáról is jöttek jelentések az év során. A Krím elszakítása mellett a kelet-ukrajnai válságba való beavatkozása miatt is feszült Ukrajna viszonya Oroszországgal. Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn újabb távlatokat villantott fel a félsziget elszigetelésére, közölve, hogy a Krím felé le lehetne állítani a vasúti áruforgalmat és általában a kereskedelmet is.
Délután már a kormányfő is a kezdeményezés mellé állt, igaz, Arszenyij Jacenyuk szerint fontos a félszigeten élő ukrán állampolgárok, köztük a krímitatárok megsegítésére gondolva megadni azoknak az áruknak a körét, amelyek továbbra is eljuthatnak a Krímre Ukrajnából. Nem sokkal később a kormány rendkívüli ülésen már döntött is az áruszállítás ideiglenes felfüggesztéséről.
Ez azonban vissza is üthet: az ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter, Ajvarasz Abromavicsusz szerint Ukrajna 765 millió dollár értékben vitt árut a Krímre, ebből 344 millió dollárt az elektromos energia tett ki.
Jacenyuk ezután rendelkezett a vezetékek helyreállítási munkálatainak azonnali megkezdéséről, ott, ahol a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat „képes a szakemberek biztonságát garantálni.”
Valójában az elmúlt egy évben is 12 százalékos gazdasági visszaesést elkönyvelő Ukrajna is érdekelt a vezetékek helyreállításában, mert hosszú távon csak piacot veszíthet a Krím lekapcsolásával. Az ukrán energetikai miniszter szerint tíz hónap alatt 12,5 millió dollár hasznot hozott az országnak a Krím árammal való ellátása – idézte a Ria Novosztyi Volodimir Demcsisint.
A Krím átlagos áramfogyasztása 700-800 megawatt, rendkívüli esetben felmegy 1,2 gigawattra is. A fogyasztást jelentősen korlátozta a félsziget vezetése, régiónként ütemezett leállásokkal osztják el az áramot. Ennek ellenére vasárnap a futballbajnokság két krími fordulóját is megtartották, biztosítva a stadionok világítását.
A fekete-tengeri orosz flotta bázisát adó, 350 ezres Szevasztopolban a trolibuszokat autóbuszok váltották fel, a közúti lámpákat pedig rendőrök pótolják. A jelenlegi üzemmódban két órán át biztosítják az áramot, négy órát szünetel az ellátás. A félsziget keleti felén lévő Kercsben rosszabb a helyzet, ott szinte folyamatos az áramszünet.
Az áramszünet miatt akadozik a vízellátás is – a szivattyúkat árammal működtetik – , gond van a mobil- és vezetékes telefonokkal és a fűtéssel is, bár ez utóbbi a legkevésbé fontos, a Krímen is szokatlan, 18-20 fokos november végi napoknak köszönhetően.
Hatalmas sorok alakultak ki a benzinkutaknál, mert azok sem működnek az áramszünet alatt. Ráadásul a fogyasztás is megnőtt, sokan dízel- vagy benzines generátorokkal pótolják a kieső áramot.
Az orosz energetikai minisztérium szerint a félszigeten tíz nap múlva már hiány lesz a benzinből, négy hét múlva gázolajból is. Az orosz sajtó szerint nincs pánik a félszigeten, de az elégedetlenség nő, igaz, nem a helyi vezetéssel, hanem Ukrajnával szemben.
A kórházak áramellátása generátorokról biztosított, a krími vezetés szerint egy hónapig is fenn tudják tartani a működésüket a mostanihoz hasonló körülmények között, bár a kétséget erősíti, hogy nem sokkal a tervezett áramlekapcsolások előtt a félsziget elnöke, Szergej Akszjonov közölte: az áramkimaradás nem fogja érinteni a lakosságot.