Hiába szálltak le Iszlámábádban, vissza kellett repülnie csütörtökön Athénba annak a harminc embernek, akiknek Görögországban elutasították menedékkérelmét – írta a pakisztáni Arynews.tv. További 19 embert azonban átvett Pakisztán.

Pakisztán arra hivatkozott, hogy nincs igazolva a kiutasított illegális határátlépők pakisztáni állampolgársága.

A csütörtöki affér jelzi, hogy nem sikerült az EU-nak rendeznie Pakisztánnal a novemberben támadt vitát, amit az okozott, hogy Iszlámábád felfüggesztette az EU-val 2009-ben kötött egyezményét.

A döntést még november elején jelentette be a 200 milliós ország belügyminisztere. Csadri Niszar Ali Khan szerint az EU „felháborító módon visszaél” a megállapodással, amely alapján azokat a menedékkérőket Pakisztánba szállíthatja az EU, akik nem jogosultak a menekültstátuszra és pakisztáni állampolgárok vagy Pakisztánon keresztül mentek nyugatra. (Ez lényegében a bangladesiekre vonatkozik.)

„Egyetlen egy kiutasítottakat szállító gép leszállását sem engedélyezzük addig, amíg a pakisztáni hatóságok nem ellenőrzik az érintettek állampolgárságát, amíg nem kapják meg a vádaktól szóló iratokat és a bizonyítékokat” – mondta akkor a belügyminiszter, jelezve, hogy az EU ezt elmulasztja, akár papírok nélkül is rámondja a menedékkérőkre, hogy pakisztániak, vagy épp azt, hogy fegyveres szerepvállalással gyanúsíthatók, ezért kiutasítja őket.

2014-ben így 90 ezer embert küldtek vissza Pakisztánba, ezt a gyakorlatot unta meg a kormány, amely olyan váratlanul tette a bejelentését, hogy az EU nem is tudott rá azonnal reagálni.

Csak majdnem három héttel később utazott Iszlámábádba az EU a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosa, hogy rendezze a vitát. Dimitrisz Avramopulosz november 24-én már arról számolt be, hogy hamarosan minden visszatér a normális kerékvágásba, a szerződés érvényben marad. (A pakisztáni döntés egyedül Nagy-Britanniát nem érintette.)

Avramopulosz nyilatkozatát azonban nem követték pakisztániak, így a szerződés sorsa lógott a levegőben.

Csütörtökön azonban kiderült: Iszlámábád továbbra is kifogásolja az EU gyakorlatát és nem hajlandó visszavenni a korábbi menetrend szerint a visszaküldötteket. És ez azokra a fegyveres részvétellel meggyanúsított pakisztániakra is vonatkozik, akik esetében Iszlámábád szerint az EU nem is tudja megfelelően bizonyítani gyanúját. A belügyminiszter szerint a terrorizmus gyanúja sokszor csak azon alapult, hogy a férfiak szakállasok voltak, a nők pedig kendőt viseltek.

Véget kell vettni ennek az egyirányú szállításnak

– mondta november elején az idén becslések szerint 50 ezer menedékkérőt kibocsátó ország belügyminisztere.

A pakisztáni kormány szerint az EU nem vette figyelembe az Avramopulosszal november végén kötött megegyezést, bár az nem derült ki, hogy a 2009-es szerződéshez képest milyen új elem jelent meg a rendszerben a korábbi gyakorlathoz képest.

Bár a vita korábban kezdődött, abban, hogy Pakisztán ismét bekeményített, szerepet játszhatott az EU-török megállapodás is, amely – a vízumrendszer enyhítése és az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítása mellett – 3,2 milliárd eurót biztosít Törökországnak azért, hogy lassítsa a menekültáradatot és könnyítse meg a kiutasítottak átvételét.