Rövid idő alatt a második transznemű nő lett öngyilkos férfiaknak fenntartott börtönben Angliában. Hogy valaki milyen neműeknek fenntartott büntetés-végrehajtási intézménybe kerül, attól függ, hogy melyik a jogilag elismert neme, de a britek most felülbírálják ezt a gyakorlatot. Náluk és Ausztriában még csak fontolgatják a hatóságok, ami Skóciában és Új-Zélandon már működik, hogy a transznemű elítéltek esetében ne csak a jogi nemüket, hanem identitásukat is figyelembe vegyék és az érintetteknek lehessen beleszólása abba, hogy férfi vagy női börtönbe kerülnek.
A 38 éves Joanne Latham a Milton Keynes-i Woodhill fegyházban halt meg pénteken. A nőt – aki idén nyáron változtatta meg a nevét Edwardról Joanne-ra – többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték emberölési kísérletekért, és a legveszélyesebb férfi elítélteknek fenntartott, különösen zárt és szabályozott intézménybe került, írja a Guardian. Még férfi néven élt, amikor 2001-ben elítélte a nottinghami bíróság, miután úgy próbálta megölni a lakótársát, hogy higannyal megmérgezte a kóláját. 2007-ben újra életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, miután egy elítélt társát megpróbálta megölni, és 2011-ben kapta a harmadik életfogytiglani büntetését. Akkor még szintén férfiként élt és egy pszichiátriai intézményben volt elzárva – újra gyilkolni próbált: egy betegtársát nyakon szúrta.
Hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Online segítséget itt kaphat. Amennyiben valaki másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
Latham halála csak pár héttel követte a 21 éves transznemű Vicky Thompsonét, aki a leedsi Armley börtönben halt meg, ő is saját kezével vetett véget az életének. Thompson tinédzser kora óta nőként élt, és a barátai szerint, előre megmondta, hogy megöli magát, ha férfi börtönbe kerül. Ügyvédjén keresztül kérte is a bíróságtól, hogy a New Hall női börtönben helyezzék el, de kérését nem vették figyelembe. Röviddel ezután halt meg.
Az áthelyezéssel kapcsolatos kérése nem volt példa nélküli, október végén egy hasonló esetben ugyanis engedett a bíróság. Akkor egy Tara Hudson nevű transznemű női elítélt végül egy női börtönben folytathatta büntetésének letöltését, miután a családja, barátai erőteljesen kampányoltak az érdekében, és 150 ezren írták alá a vele kapcsolatos petíciót – írja a BBC.
A Guardian úgy tudja, hogy Latham nem kérvényezte áthelyezését, de nem is tudta volna, ugyanis a Woodhillhez hasonló, de nőknek fenntartott maximum biztonságú börtön nem létezik a brit igazságszolgáltatási rendszerben. A Woodhillben a hatvan legveszélyesebb brit férfit tartják fogva, akik közül többen elzárásuk alatt is borzalmas bűncselekményeket követnek el és összeférhetetlen viselkedésük miatt nem alkalmasak arra, hogy hagyományos fegyházakban és börtönökben legyenek. 2011-ben azt intézmény vezetője azt nyilatkozta, hogy magas a saját magukra is veszélyt jelentő rabok, és az önsértő viselkedések (például falcolás) aránya is. 2011-ben az egyik rab például levágta a fülét egy pengével, aztán három hónappal később újra egyedül hagyták a zuhanyzóban egy pengével és akkor levágta a másikat is.
Thompson múlt havi halála után a brit kormány most először elkezdte felmérni, hogy hány transznemű elítélt van a rendszerben, és felülvizsgálják a transznemű emberekkel kapcsolatos büntetés-végrehajtási intézkedéseket is.
Hogy valaki milyen neműeknek fenntartott büntetés-végrehajtási intézménybe kerül, alapvetően attól függ, hogy melyik a jogilag elismert neme. Ez Magyarországon is így van. Azoknál a transznemű elítélteknél, akik nem estek át a név- és nemváltoztató jogi procedúrán (aminek nem feltétele semmilyen műtét vagy orvosi beavatkozás), előfordulhat, hogy másik neműeknek fenntartott fegyházba vagy börtönbe kerülnek.
A most meghalt brit Vikki Thompsonnál és Joanne Lathamnál is ez volt a helyzet, és itthon is így lenne.
Orbán Krisztina Kolos, a transzneműek jogaival foglalkozó Transvanilla Egyesület alelnöke szerint viszont ez probléma, fontos lenne ugyanis, hogy ne csak a jogi nemet, hanem az elítélt nemi identitását is figyelembe vegyék a büntetés-végrehajtásban. Magyarországon ilyen nincs, Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy „a nemiségre vonatkozó adatot a személyazonosító okiratban szereplő információ szerint rögzítik, ugyanakkor a bv. intézeti befogadáskor minden esetben végrehajtott egészségügyi befogadás során egyértelműen kiderül, amennyiben a személy transznemű. Ezt az adatot azonban külön nem kezeli a büntetés-végrehajtás, így erre vonatkozó statisztika sem áll rendelkezésre" – fogalmazott. A hazai rendszer Szalai szerint arra törekszik, hogy olyan elhelyezési körülményeket biztosítson a fogvatartottak számára, ahol hátrányos megkülönböztetéstől mentesen tölthetik a büntetésüket.
A hivatalos bv-s lapban, a Börtönügyi Szemlében 2011-ben egy nevelőtiszt írt cikket egy Cindy nevű magyar transznemű nőről, aki férfiaknak fenntartott börtönben töltötte büntetését. Neki a cikk szerint megengedték, hogy külön fürödjön, ne motozzák a többiek előtt és amikor kérte, azt is engedélyezték, hogy az egészségügyi körletben lakhasson. A cikk szerint Cindy jól beilleszkedett. "Nem vezéregyéniség módjára viselkedett, inkább női eszközökkel, a meggyőzés módszerét alkalmazva, mint egy tanító néni simította el a feszültséget a többiek között, miközben saját magát is megvédte" – írják.
Skóciában és Új-Zélandon az elmúlt két évben új szabályozás lépett életbe a transznemű elítéltekkel kapcsolatban, az osztrák belügyminisztérium pedig idén kezdte el vizsgálni, hogy miként lehetne rendezni a transznemű emberek helyzetét a büntetés-végrehajtásban. Az új szabályzatok kialakításakor azokat az eseteket minden országban kiemelten vizsgálják, amikor az elítéltnek a jogi neme még a régi, de identitása alapján a másik nem részére fenntartott börtönbe szeretne kerülni. Az új-zélandi új szabályozásban (itt olvasható angol nyelven) azt is kikötötték, hogy nem kérvényezheti áthelyezését az az elítélt, akit szexuális bűncselekményért ítéltek el.