„Bár Törökország kétségtelenül a NATO tagja, néha mégis inkább úgy viselkedik, mint az Iszlám Állam szövetségese. Olajat vásárol Szíriából, ezzel finanszírozva az Iszlám Államot” – idézte az angol nyelvű orosz állami RT a cseh elnököt.
Az EU-t Oroszországgal kapcsolatos politikiájáért is kritizáló Zeman ezzel egyértelműen az orosz vádak mellé állt, amelyek szerint Ankara illegális olajbizniszben működik együtt az Iszlám Állammal (IS).
A csütörtökön idézett nyilatkozatot a cseh elnök még kedden tette az észak-csehországi Kadanban. Zeman szerint Törökország az „ellenségem ellensége az én barátom” elve alapján támogatja a Bassar Aszad ellen harcoló IS-t. (Igaz, a képlet bonyolultabb, Ankara szerint az IS és Aszad valójában összejátszanak, egymás területeit nem nagyon zavarják, inkább más felkelők ellen küzdenek.)
Ankara tagadja, hogy bármiféle olajügyletben részt venne az IS-t támogatva. Moszkva korábban már közvetlenül a török elnököt és családját is megvádolta azzal, hogy ők a titkos olajbiznisz elsődleges haszonélvezői. Recep Tayyip Erdogan visszautasította a vádakat, a lemondást is felvetve arra az esetre, ha a vádak beigazolódnának. Ezután Erdogán Moszkvát vádolta meg az IS-szel való együttműködéssel.
A rendezés távol, az ellentétek nagyon mélyek A Nyugat és Törökország között is, valamint a NATO és Oroszország és Irán között is a szíriai rendezést és Aszad megítélését illetően.
Ám épp a szíriai elnök kapcsán egy halvány kompromisszum lehetősége mutatkozik meg: az Aszad oldalán légi erejével Szíriában beavatkozott Oroszország, korábban finoman már jelezte, hogy nem Aszad személyét támogatja, csupán nem járul hozzá, hogy eltávolítását politikai vákuum kövesse, az IS ellen szintén légicsapásokat végrehajtó Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország pedig utalt rá, hogy készek némi időt adni Aszad rendezett elmozdításához.
Csütörtökön a felkelők csoportjai rijádi tárgyalásukon megegyeztek, hogy rész vesznek az ENSZ által is támogatott tárgyalásokon a szíriai rezsim képviselőivel, de Aszad nélkül.
Előfeltételként ezt Oroszország és Irán bizonyosan nem fogadja el, de a nyilatkozat már mutatja, hogy a felkelők is készek különválasztani Aszadot és az általa működtetett intézményi rendszert. Igaz, ellentmondásosak a hírek az Ahrar-as-Sam részvételéről. Az al-Kaidához kapcsolódó, de az IS-t ellenségének tekintő csoport az al-Dzsazíra hírtelevízió szerint kihátrált az egyezségből, az MTI viszont a Reutersre hivatkozva közölte, hogy a résztvevők közös nyilatkozatán az Északnyugat-Szíriában jelentős befolyással bíró fegyveres szervezet aláírása is szerepel.
Októberben még Törökországnak is megfelelt a képlet, hogy Aszad néhány hónap után távozzon a hatalomból, ami jó alap lehetett volna az orosz beavatkozás miatt hűvössé vált kapcsolatok javítására, ám mindezt keresztülhúzta az orosz vadászbombázó török lelövése novemberben.
Moszkva szerint az IS-t a felkelők és a velük harcban álló Aszad kiegyezése után lehetne legyőzni, Ankara azonban már azt vallja, hogy az IS csak Aszad távozása után számolható fel.
Oroszország 1,2 milliárd dollárt tervezett elkölteni a szíriai beavatkozásra egy év alatt. A napi négymillió dollárt azonban csak a szeptember 30-án indított légicsapások elején sikerült tartani. Nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin novemberben intenzívebb támadást írt elő – növelve a nyomást az IS-re, amelyet a Nyugat szerint addig Moszkva nem támadta eléggé –, így a költségek napi nyolcmillió dollárra nőttek – írta a Bloomberg.