Kivonja erői egy részét Törökország Észak-Irakból – közölte a Reuters török katonai forrásokra hivatkozva. A hétfői lépésre a török fél az iraki kormány tiltakozására szánta el magát. Bagdad az ENSZ Biztonsági Tanácsánál is követelte, hogy szólítsák fel a török erőket a távozásra Basikából, ahová úgy érkezett meg százötven török katona, hogy Ankara nem egyeztetett Bagdaddal.

Az iraki kormány ellenséges lépésnek minősítette a török bevonulást, még akkor is, ha Ankara a nemzetközi erők keretében 850 katonájával eddig is jelen volt és a török érvelés szerint a mostani akció célja is csupán a helyi erők felkészítése és megerősítése lenne, hogy alkalmassá váljanak Moszul felszabadítására és az Irak északi részét ellenőrzése alatt tartó IS visszaszorítására.

A december 4-i bevonulás után három nappal az iraki vezetés 48 órát adott arra, hogy a törökök teljesítsék a követelést. 

Igaz, a bagdadi kormány katonailag nincs abban a helyzetben, hogy ennek érvényt szerezzen, hiszen amit nem az IS ellenőriz, az az iraki kurdok fennhatósága alatt áll. Ráadásul a török elnök a múlt héten még azt közölte, kizárt, hogy katonái teljesen kivonuljanak Irakból. A bagdadi két napos határidőre nem is reagált Ankara.

Ennek ellenére hétfőn egy 10-12 járműből álló török konvoj indult el északra, Törökország felé az Iszlám Állam (IS) ellenőrzése alatt lévő Moszul melletti táborból.

Ankara eddig azzal érvelt, hogy a bevonulás nemzetközi akció keretében történt. Hogy mégis visszavonulót fújt, az minden bizonnyal az Irakban beavatkozó nemzetközi erőket összefogó Egyesült Államok közbelépésének tudható be. Washington elítélte, hogy bárki a bagdadi kormánnyal való egyeztetés nélkül vonultasson fel erőket Irakban.

A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökországnak nem érdeke újabb frontot nyitni, miután Oroszországgal már rendkívül feszültté tette a helyzetet a Szu-24-es, Szíriában beavatkozó orosz vadászbombázó november 24-i lelövésével. 

Ugyanakkor Ankara ahogy Szíriában, úgy Irakban is szeretné egyértelműen jelezni, hogy számolni kell a rendezéskor a török szempontokkal. Például azzal, hogy számukra megfelelő erők uralják a szomszédos területeket.

Ankara ugyanis az iraki kurd autonómiától is tart, mert az szerinte hátországot ad a törökországi kurd autonómiáért harcoló Kurd Munkapártnak (PKK). Ezért lojális kurd erőket szeretne látni az iraki kurd autonóm terület élén.