Két nappal azután, hogy a cseh külügyminisztériumba bekérették a prágai magyar nagykövetet Kövér László nyilatkozata miatt, Lubomir Zaorálek közölte:

„A nagykövet úr tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány álláspontjában elutasította a házelnök véleményét. Közölte azt is, hogy sem a magyar államfő, sem a magyar kormány nem vetette fel azt a kérdést, amelyről Kövér László beszélt” – idézte a cseh külügyminisztert a Nol.hu.

„Válaszomban a nagykövet úr révén üzentem Magyarországra: a kormánynak szavatolni kellene, hogy ilyen helytelen és értelmetlen megnyilvánulás ne hangozhassék el az állam képviselőinek szájából.”

A csörtéhez az vezetett, hogy Kövér László a Právo című cseh napilapnak adott interjújában kijelentette: Csehországot és Szlovákiát nem lett volna szabad felvenni az EU-ba addig, amíg érvényben vannak a kollektív megbélyegzés elvén alapuló Benes-dekrétumok.

Pető Tibor nagykövet nem nyilatkozott, korábban is csak a bekéretés tényét erősítette meg.

A dekrétum a német és a magyar kisebbséget sújtotta a II. világháború után. A magyarokra vonatkozó korlátozások lehetővé tették etnikai alapon az állampolgárság megvonását, a nyugdíjjogosultság elvételét, a bankbetétek befagyasztását. A rendelkezés készítette elő a lakosságcserét és a Szudéta-németek kitelepítését.

A dekrétumok a Csehszlovákia 1993-as felbomlása után létrejött Csehország és Szlovákia jogrendjét képezik, bár Prága és Pozsony hangsúlyozza, hogy mára már nincs működő eleme a szabályozásnak. Érvénytelenítését azonban a két állam megtagadta.