Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Der Spiegelnek adott interjút a kvóta sorsáról és a menekültválságról, melyben diplomatikusan bár, de egyértelművé tette, hogy olyan nincs, hogy egy állam ne fogadjon el egy uniós döntést.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy mi a teendő, ha valamely tagállam kormánya nem tartja magát ezekhez a döntésekhez, azt mondta, hogy az EU "jogközösséget" alkot, amelyben "az adott szó számít valamit", és ha másként nem megy, az ilyen esetekre előírt jogi úton kell "tisztázni a dolgokat". Ez "nem szép", de ha nincs más megoldás, így kell lennie, és "Szlovákia így is akarja".

Ha másként nem megy, jogi úton kell tisztázni az Európai Unióban a menekültválságból fakadó terhek elosztását (hogy mi ez a jogi út, azt nem részletezte). Ráadásul a legnagyobb nettó befizető Németország külügyminisztere arra is figyelmeztette az akadékoskodó országokat - az interjúban említett Szlovákia mellett a nem említett Magyarországot is - , hogy

mindazoknak, akik vonakodnak, tudniuk kell, hogy mi forog kockán: a nyitott határok Európában

és

a szolidaritás nem egyirányú utca

Steinmeier az EU külső határvédelmének erősítéséről is beszélt, melyben szerinte az Európai Bizottság a héten "jó és ambiciózus" javaslatokat terjesztett elő, melyeket már csak végre kell hajtani.

A szociáldemokrata politikus (ugye Németországban nagykoalíciós kormány van) hangsúlyozta, hogy az EU területére érkező menekülthullám történelmi nagyságú, így nem lehetett számítani arra, hogy

semmi perc alatt, mágikus kézrátétellel kezelhetővé válik a helyzet.

Nem segít semmi más, csak egy közös, európai uniós megoldás, amelyben mind a 28 tagország részt vesz - mondta. Azoknak is volt pár szava, akik Németországot és a menekültek befogadását erkölcsi értelemben előíró Wilkommenskulturt hibáztatják a menekültválságért. Szerinte a legtöbben nem önszántukból hagyták el hazájukat és családjukat, hanem az "erőszak és barbárság", a "háború és halál" elől menekülve. 

(via MTI)