Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken elárulta a Reuters-nek, hogy a Magyarországot is soraiban tudó szövetség arról döntött, hogy 

A NATO legfelsőbb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács összes tagja által támogatott lépés első olvasatra egyértelműen a szíriai orosz kontingens ellen irányul. Hiszen a Szu-24-es orosz vadászbombázó lelövése után Putyin a gazdasági és kulturális jellegű szankciók mellett megerősítette a Latakia és Tartúsz tartományokban állomásozó csapatait - például Sz-400-as Triumf nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákkal vagy további Szuhojokkal, csak épp a hipermodern 34-es sorozatból.

Diplomaták azonban a hírügynökségnek azt állították, a NATO-erőkre pont a további heveskedések kiküszöbölése miatt van szükség, a név nélkül nyilatkozó források ugyanúgy aggódnak forrófejű szövetségeseik, mint az oroszok miatt.

A NATO-kontingens összetétele nem ismert, csak annyi, hogy

• több légtérfigyelő-légtérellenőrző (AWACS) gépet is a térségbe vezényelnek
• német- valamint dán hadihajók érkeznek a keleti Mediterráneumba
• a török-szír határon spanyol Patriot föld-levegő rakéták is bekapcsolódnak egy esetleges rakétatámadás elhárításába

A művelettől Stoltenberg hasonló sikereket vár, mint a Baltikumban, ahol az ukrán válságot követően provokatív repülések sorát bemutató orosz gépeket egytől-egyig sikerült komolyabb incidens nélkül hazakísérni.

A szíriai és iraki polgárháborúba aktívan beavatkozó Törökországgal egyébként a Nyugat igen furcsa viszonyt ápol:

• egyfelől ugye NATO-szövetségesként fontos bázisokat biztosít az Iszlám Állam elleni légioffenzívához,
• másfelől azonban a törökök nem törik magukat össze az IS elleni háborúban, sőt,gyanúsan elnézők a terrorállammal szemben,
• ráadásul az is irritálja a nyugati szövetségeseket, hogy Erdogan Irakra is ki akarja terjeszteni a török befolyási övezetet -egyelőre sikertelenül.