A magyar kormány vállalta, hogy felhagy a Norvég Civil Alapból támogatott civilek ellenőrzésével, visszaadja az adószámukat és senkit nem von felelősségre. A magyar fél egyetlen feltétele az volt, hogy a megállapodás részleteit ne hozzák nyilvánosságra a norvégok. Emellett vétójogot kaphat a magyar kormány a civil támogatásokat felügyelő szervezet kiválasztásakor. Közel 50 millió eurónyi (mintegy 16 milliárd forintnyi) fejlesztési péznt bukhattunk a norvég-magyar diplomáciai háború miatt.
A magyar kormány írásbeli garanciát adott, hogy nem fordul elő többször, hogy a norvégok támogatta civileket bántják Magyarországon – írja a 444.hu diplomáciai forrásokra hivatkozva a magyar és a norvég kormány november végi megállapodásáról.
A lap úgy tudja, hogy a magyar kormány vállalta: az eljárás alá vont alapítványok visszakapják az adószámukat, semelyik érintett ellen sem indul büntetőjogi eljárás, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) visszavonja a támogatott alapítványok eredménytelen vizsgálata miatt tett fellebbezését. Eddig csak egy november 24-i, brüsszeli tárgyalásról lehetett tudni, de a 444 úgy értesült, hogy egy nappal korábban tisztázta Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség, helyettes államtitkára vezette magyar delegáció a újraindításának titkos feltételeit a norvég féllel. Így december 9. óta újra lehívhatók a gazdasági fejlesztési támogatások az alapból.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára közölte: a norvég fél arról is megállapodott a magyar kormánnyal, hogy a következő támogatási ciklusra közösen választanak egy szervezetet a civil pénzek kezelésére. A magyar fél vétójoggal élhet a kiválasztáskor.
A Magyar Kormány sikeresnek ítéli meg azokat a tárgyalásokat, amelyeket Norvégiával az elmúlt hónapokban folytatott az úgynevezett Norvég Alapok további működéséről– írja a 444 cikke után kiadott közleményében a Miniszterelnökség. A tárca szerint a megállapodás biztosítja Magyarország szuverenitását, mert így egy idegen kormány sem adhat támogatást a magyar fél ellenőrzése nélkül. Sikernek tartják azt is, hogy „az Ökotárs Alapítvány nem lesz részese a támogatások odaítélésének és kihelyezésének.”
Mi az a norvég alap?
A norvég alapot három ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein hozták létre az EU frissen csatlakozott, kevésbé fejlett országainak felzárkóztatására. A pénzek 90 százalékát Norvégia biztosítja. Valójában nem is egy alap, hanem kettő. Egy gazdasági és egy civil támogatási szervezet.
„Az Alap kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot” – vázolják fel működésüket a honlapjukon.
A három ország nem tagja az EU-nak, de a szövetség fontos gazdasági partnerei. Érdekük, hogy az uniós országok között ne legyenek komoly gazdasági különbségek.
A magyar–norvég diplomáciai csata 2014 májusa óta tart. Az alap donorországai, Izland, Liechtenstein és Norvégia felfüggesztették a Magyarországnak folyósított gazdasági támogatásaikat miután a magyar kormány az év elején egyoldalún úgy döntött, hogy az EGT kilenc finanszírozási programját áthelyezi az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-be.
Emiatt 150 millió eurónyi (közel 50 milliárd forint) felzárkóztatási támogatás ragadt be. Tavaly májusban Lázár János, akkor még államtitkárként ment neki az alap másik ágának, a Norvég Civil Támogatási Alapnak, mert annak pénzosztásáért az Ökotárs Alapítvány konzorciuma felelt. Lázár szerint a szervezet a Lehet más a Politikához áll közel, és ellenzéki csoportokat finanszíroz. Ezt végül egyetlen hivatalos vizsgálat sem erősítette meg. A gazdasági alaptól pályázható 150 millió euróból a 444 információi szerint körülbelül 100 millió euró maradt menthető, és még mindig nem állapodtak meg a 2014-2020–as pályázati ciklusról.