Egy orosz diplomata szerint Irán átadta uránkészlete nagy részét Oroszországnak a júliusi bécsi megállapodásnak megfelelően. A következő lépés az, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megerősítse, valóban csak 300 kilogramm dúsított urán maradt Iránban
Irán a nagyhatalmakkal kötött megállapodásnak megfelelően átadta uránkészletének jelentős részét Oroszországnak, közölte egy neve mellőzését kérő orosz diplomata hétfőn az AP amerikai hírügynökséggel.
Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) július 14-én Bécsben kötötték meg a Teherán atomprogramjáról szóló egyezményt. A megállapodás célja annak szavatolása, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, amiért cserébe a nemzetközi közösség a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását vállalja.
A júliusban kötött megállapodás értelmében Teheránnak 300 kilogramm kivételével teljes dúsítotturán-készletét át kellett adnia Oroszországnak, írja az MTI. Az amerikai külügyminiszter kiemelte Oroszország szerepét az uránkészletek elszállításban.
Az Irán által átadott, Kerry közleménye szerint mintegy 11,3 tonna urán alacsony dúsítottságú. Ez energiatermelés mellett arra is alkalmas, hogy tovább dúsítva olyan hasadóanyagot lehessen gyártani belőle, amely már nukleáris fegyver előállításához is megfelelő.
Kerry hangsúlyozta, a következő lépés az, hogy a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítse, valóban csak 300 kilogramm dúsított urán maradt Iránban, illetve el kell kezdenie az araki erőmű átalakítását. A nyári megállapodás értelmében ezt azért kell megtennie, hogy kevesebb plutóniumot állítson elő, mivel ez az elem is felhasználható atomfegyver előállításához.
Irán az atomprogramjáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban váltig állította: nem akar atomfegyvert előállítani. Teherán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, így egyebek között tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát. Emellett pedig át kell alakítania egyik atomreaktorát annak érdekében, hogy kevesebb plutóniumot állítson elő, miután a plutónium szintén felhasználható atomfegyver előállításához.
Ha Irán az atomprogramját több mint tíz éven át korlátozó megállapodás minden feltételét teljesíti, és ezt a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősíti, akkor a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen atomprogramja miatt érvénybe léptetett gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad.
Irán és a nagyhatalmak között 2004-ben alakult ki diplomáciai konfliktus, mikor kiderült: Teherán titokban olyan nukleáris tevékenységet végzett, melyet be kellett volna jelentenie a NAÜ-nek. A nagyhatalmak azt gyanították, hogy Irán atomfegyvert akar előállítani, amit Teherán következetesen tagadott, s fenntartotta magának a jogot, hogy korlátlanul folytathassa békés célúnak mondott, saját bevallása szerint pusztán energiatermelési és tudományos célokat szolgáló atomprogramját.