Németországban 2016-ban legalább 17 milliárd euró (kb. 5338 milliárd forint) közpénzt fordítanak a menedékkérők ellátására a feladatért felelős tartományi kormányok a Die Welt összeállítása szerint.
A költségek ennél jóval nagyobbak is lehetnek, mert a tartományok pénzügyi tervei a szövetségi kormány legutóbbi hivatalos előrejelzésén alapulnak, de a prognózisban szereplő 800 ezer helyett több mint egymillió menedékkérő érkezett az idén, a kiadások egy részét pedig nem tartományi forrásokból fedezik, hanem a központi büdzséből.
Az is növeli a bizonytalanságot, hogy nem tudni, miként alakul a menekülthullám jövőre. Ezért előfordulhat, hogy év közben pótköltségvetést kell készíteni, jelezte a Die Weltnek a Hessen tartományi pénzügyminisztérium.
A lap mind a 16 tartomány pénzügyminisztériumától kért adatokat a menekültügy tervezett finanszírozásáról. A menedékkérőket a közös ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozó – a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján meghatározott – úgynevezett königsteini képlet szerint osztják el, és a költségkalkulációk is ennek megfelelően alakulnak.
A legtöbb pénzt, 4 milliárd eurót a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália irányozta elő, a második Bajorország 3,31 milliárddal, a harmadik Baden-Württemberg 2,25 milliárddal. A legkisebb tartományok is jelentős kiadással számolnak, Saar-vidéken 100 millió eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 170 millió eurót különítettek el a menedékkérők ellátására.
A szövetségi kormány egy havi 670 eurós fejkvóta révén támogatja a tartományokat, ezt a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetik. A terhek nagy részét azonban így is a tartományoknak kell kigazdálkodniuk, és egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a kiadások nem csökkennek, ez pedig veszélybe sodorhatja az úgynevezett adósságfékszabály betartását, írja az MTI.
Az előírás szerint a tartományoknak 2020-ra egyensúlyba kell hozniuk a költségvetésüket, hitelfelvétel nélkül kell fedezniük kiadásaikat, ami a menekülthullámból adódó folyamatok beláthatatlansága miatt nem lesz egykönnyen megvalósítható, írja az MTI. Így a tartományok részéről már tapasztalhatóak „óvatos próbálkozások", hogy a menekültüggyel összefüggő költségeket legalább átmenetileg a költségvetésen kívül számolhassák el, vagy tolják későbbre az adósságfékszabály bevezetését, írta a Die Welt.
Közben újabb gyújtogatásos támadások történtek menekültszállások ellen az országban. Kedd hajnalban a Baden-Württemberg tartományi Geislingenben két férfi megpróbálta felgyújtani a menedékkérőket befogadó helyi állomás konyhasátrát. A tüzet hamar észrevették és eloltották, a feltételezett elkövetőket pedig az ulmi rendőrkapitányság közleménye szerint perceken belül elfogták. Mindketten ittas állapotban voltak. A rendőrség a környékbeli szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként ismeri őket.
A bajorországi Marktoberdorfban pedig hétfőre virradó éjjel ütött ki tűz egy menekültszállásnak szánt épületben. A rendőrség szerint szándékos gyújtogatás történt. A település ipari parkjában álló épületben több ezer euró kár keletkezett. Az épületben 90 menedékkérőnek alakítanak ki szállást, a tervek szerint január végén költöztetik be őket.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi összesítése szerint idén december 21-ig 875 különböző atrocitás, támadás történt menedékkérők, menekültek németországi szállásai ellen. Tavaly 199 esetet jegyeztek fel. A gyújtogatások száma a tavalyi 6-ról 77-re emelkedett.