Hetven év után újra kiadják németül Adolf Hitler Mein Kampf című könyvét, német történészek több ezer magyarázó jegyzetével együtt. Habár sokan felháborodtak, hogy újra megjelenik a náci ideológia alapműve, a második világháborúval foglalkozó hazai kutatók szerint nagyon is volna értelme egy szakértő kritikai megjegyzésekkel ellátott magyar nyelvű kiadásnak.
Hetven évvel Adolf Hitler halála után, 2016. január elsejétől újra ki lehet adni a Mein Kampf (Harcom) című könyvet, ugyanis innentől már nem a bajor szövetségi tartomány birtokában vannak a könyv szerzői jogai. Az utóbbi hetven évben – bár nem volt betiltva – Németországban nem jelenhetett meg a mű, ugyanis a szerzői jogok bajor tulajdonosa senkinek nem engedélyezte a könyv kiadását. Januártól viszont bárki megjelentetheti, 2016 első hetében a müncheni Institut für Zeitgeschichte (IfZ) gondozásában 59 eurós áron meg is jelenik a Mein Kampf, méghozzá kritikai kiadásként, a második világháborút kutató német történészek több ezer magyarázó jegyzetével együtt.
A könyvet kiadó IfZ történész kutatóintézet az új kötet elsődleges céljának azt tartja, hogy rengeteg magyarázattal és kommentárral tárja fel a szerző „hazugságait és féligazságait”, kontextusba helyezze a benne foglaltakat, és ezzel lerombolja a kötetet övező mítoszt.
1925. július 18-án jelent meg Adolf Hitler, a későbbi német diktátor hírhedt műve, a Mein Kampf, amiben a szélsőjobboldali politikus saját életrajzát, világnézetét és politikai programját ötvözte, és amelyben rendkívül precízen fejtette ki azt, amit később a náci Németországban végrehajtott. „A könyv antiszemitizmusával, árja fajelméletével, erőszakos törekvéseivel és a Hitler által vizionált »új renddel« egy újabb világháború rémképét és korábban soha nem tapasztalt népirtások borzalmait vetítette – és idézte – elő” – fogalmaz a kötet jelentőségével kapcsolatban a Rubicon történelmi magazin.
A Mein Kampfot 1925 és 1945 között bárki megvásárolhatta a könyvesboltokban, bár Hitler műve eleinte csak az akkoriban még kevéssé ismert párt támogatói között volt népszerű. Majd 1933 után, amikor Adolf Hitler hatalomra került, meglódult a kötet példányszáma, többek között azért is, mert minden friss házaspár díszkötésben kapta meg a Führer személyes ajándékaként.
A könyv akkor született, amikor Hitler a landsbergi fegyházban raboskodott. Eredetileg öt évre ítélték el, miután – akkor még sikertelenül – megpróbálta erőszakosan átvenni a hatalmat Bajorországban a Nemzetiszocialista Párt élén. De végül csak 9 hónapot töltött börtönben, és azalatt is rendkívül elnézőek voltak vele, látogatókat is fogadhatott, és ekkor diktálta le a Mein Kampfot legközelebbi bizalmasának, Rudolf Hessnek.
Németországban hatalmas vita övezte az utóbbi hónapokban a Mein Kampf újrakiadását, az ellenzők, például a Zsidó Világkongresszus képviselői szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a mű újra bestseller lesz, és ezzel posztumusz dicsőséget hoz szerzőjének. A Daily Mail korábbi cikkében Dieter Graumann, a Német Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt mondta, hogy Hitler műve színtiszta antiszemitizmus, amit örökre el kellene tüntetni. Az aggódó hangok szerint a jelenlegi európai környezetben az erősödő idegenellenesség, antiszemitizmus és rasszizmus korában még erőteljesebb vallási- és etnikai alapú gyűlöletet szíthat a Mein Kampf.
Azonban a kiadással szembeni felháborodás szimbolikusnak tekinthető, ugyanis ha valaki olvasni akarta a Mein Kampfot, akkor eddig is megtehette, a kötet rengeteg nyelven hozzáférhető. Tavaly az Independent azt írta, hogy vezeti az e-könyves népszerűségi listákat. Sőt, a legtöbb nyelven online ingyenesen is elérhető, így egyszerű kulcsszavas Google-keresésekkel bárki olvashatja. Magyarul is létezik a kötet online, illetve kiadták 1942-ben, majd a kilencvenes években Mónus Áron fordította le, 2007-ben pedig a szélsőjobboldali könyvek kiadására szakosodó Gede Testvérek adták ki, azóta is árusítják.
A német törekvésekkel ellentétben tehát magyarul csak az eredeti mű olvasható, kritikai kiadás viszont nincsen, pedig az általunk megkérdezett történészek szerint nagyon is lenne értelme. Ungváry Krisztián szerint a történelmi szövegeknek, iratoknak a nyilvánosságtól való eltiltása nem csökkenti a szélsőséges nézetek terjedését, így értelme sincsen. „Nem azért olyan a szélsőjobb Európában, amilyen, mert képviselői nem tudták elolvasni a Mein Kampfot. Szerintem üdvözlendő lenne egy kritikai kiadás” – mondta. Ungváry azt mondja, mivel online is hozzáférhető a kötet, ezért álvitának tartja a német közéleti felháborodást.
Kerpel-Fronius Ádám, történész, a berlini holokauszt-emlékmű tudományos munkatársa is ezen az állásponton van. „Jó ötlet az új, tudományos kiadás. Egyrészt a Mein Kampf nehezen értelmezhető szöveg, ha az olvasó nem ismeri a húszas évek kulturális, történelmi és nyelvi kontextusát. Emellett a kritikai kiadás azt is rögtön helyreteszi, hogy Hitler hol hazudik, például saját életéről, háborús tapasztalatairól szinte mindenhol a kötetben. A kiadás megnevezi Hitler forrásait, és nagyon sok anyagot nyújt arról, hogy időközben mit tudtunk meg a könyv hatásáról” – mondta. Kerpel-Fronius szerint Németországban a tartományok továbbra is mindent meg fognak tenni azért, hogy megakadályozzák az eredeti szöveg kiegészítések, megjegyzések nélküli kiadását. „Ehhez nem kell új törvény, elég, ha az uszítás elleni paragrafust használják” – magyarázta. A német büntető törvénykönyv nagyon szigorúan bünteti az uszítást, akár három évig terjedő börtönnel is sújtják a könyv nem tudományos kiadását, illetve azt, aki „a nemzetiszocialista eszméket szolgáló iratokat terjeszt, bel- vagy külföldi terjesztésre előkészít, adatbankokban rendelkezésre bocsát”.
Magyarországon kritikai kiadás nincs, az eredeti szöveget többször is kiadták, a Gede Testvérek 2007-es kiadásában, valamint Mónus Áron 1996-os fordításában is, aki egyébként a francia változatot vette alapul, amikor adaptálta a szöveget. A most 82 éves, tanár végzettségű Mónus akkor lett ismert, amikor 1991-ben kiadta az Összeesküvés: A Nietzschei birodalom című könyvet. A bíróság akkor elrendelte a könyvek lefoglalását, és közösség elleni izgatás miatt nyomozást indítottak ellene. Akkor azt mondta az MTI-nek a világnézetéről: „A legfőbb különbség Hitler és az én nézeteim között, hogy ő az emberiség fő ellenségeinek a zsidókat tekintette, én pedig a szabadkőműveseket tekintem.”
Cége 1996-ban kétezer magyar nyelvű példányt nyomtatott a Mein Kampfból. Mónust szerzői jogok megsértésének vétsége miatt később perbe fogták, mert a megjelentetéshez nem kért engedélyt a bajoroktól, és 2009-ben emiatt ötvenezer forint pénzbírságra is kötelezték. Mónus most azt mondja, a héten megjelenő német kiadásban véleménye szerint a kritikai megjegyzések kivétel nélkül hazugságot tartalmaznak majd. „Ha elfogynak a még meglévő kötetek, akkor majd újra kiadom, és ellátom a saját jegyzeteimmel, amiben bizonyítom több hitleri állításról, hogy azok valósak és hitelesek” – mondta az Indexnek.
A Mein Kampf IfZ-féle kritikai kiadása januárban már a német boltokba kerül, az eredetileg kétkötetes, nagyjából hatszáz oldalas mű most kétezer oldalon, fotókkal, illusztrációkkal és nagyjából 3700 megjegyzéssel együtt jelenik meg.