Egy közepes földrengés erejét, a Richter-skálán 5,1-es földmozgást mért a dél-koreai és a kínai földtani intézet Észak-Koreának azon a pontján, ahol a zárt kommunista rendszerben élő ország legfőbb nukleáris kísérleti központja van. A felszín közelében érzékelt földmozgás arra utal, hogy
– közölte a BBC. A robbantásra magyar idő szerint szerdán éjjel fél háromkor került sor. Észak-Korea lakossága erről az észak-koreai állami tévéből így értesülhetett:
A föld alatti robbantás keltette rezgéseket nyolcezer kilométerrel nyugatabbra, Magyarországon is érzékelték a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat állomásai.
Legerősebben a tarpai állomás érzékelte, de a többi mérőhelyen is felugrottak a mutatók hazai idő szerint 2:30-kor. (A grafikon a greenwichi időzónában aktuális időt mutatja, 1:30-at.)
„A hullámok 11 perccel a robbanás után érték el a tarpai állomást, a további terjedésükből pedig visszakövethető volt a rezgés eredeti helyszíne és ideje” – mondta az MTA-hoz tartozó Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa. Mónus Péter szerint egy ilyen, közepesen erős földrengés erejét produkáló robbanás hullámait jó műszerekkel szinte bármilyen távolságból lehet érzékelni.
A műszerek fejlődéséhez hozzájárult a hidegháború is: az atomcsendegyezmény betartásához olyan infrastruktúra kellett, amely megbízhatóan érzékelte a rezgéseket. Ez nagy lökést adott a szeizmológia műszaki fejlődésének.
Magyarországon természetesen csak műszeresen volt érzékelhető a rezgés, de Mónus nem zárja ki, hogy az 5,1-es erejű földrengés közelében valóban beremeghettek a falak, ahogyan erről kínai beszámolók szólnak.
Kínai katonai szakértők szerint az Észak-Korea északkeleti részén lévő Punggye-ri melletti robbantás adatait még vizsgálni kell, korai már most egyértelműen hidrogénbombáról beszélni.
A kínai hatóságok az érzékelt földrengés miatt több lakost is evakuáltak a határ menti Csilin tartományban – írta az MTI. A jelentés szerint a szemtanúk remegő falakról számoltak be, egy iskolában pedig állítólag a föld is megnyílt.
Közös néven mindkettő nukleáris fegyver. A korábbi – szakértői szemmel pongyola néven rögzült – atombomba az atommagok hasadásából nyeri óriási energiáját, amikor a nehezebb urán-, később plutónium-atommagok neutronnal ütköztetve könnyebb anyagokra bomlanak el.
A hidrogénbomba ezzel szemben az atomok fúzióját használja fel: a hidrogénatomok nehezebb anyagokká, alakulnak – lényegében ez történik a csillagokban, így a Napban is, már ameddig tart a hidrogén- és héliumkészletük.
Ellentétben az atombombával, a hidrogénbomba mérete tetszőlegesen növelhető, mivel a reakció csak nagy nyomásra és rendkívül magas hőmérsékletre következik be. Pusztító ereje is sokkal nagyobb az atombombánál.
Atombombát először 1945 júliusában sikerült felrobbantani, alig három héttel utána be is vetették Nagaszakiban és Hirosimában.
A szovjetek csak négy évvel később robbantották fel első atombombájukat, a sikerhez az 1951-ben az Egyesült Államokban kémkedésért halálra ítélt Rosenberg házaspár is hozzájárult.
Az amerikai hidrogénbomba atyja Teller Ede volt, az első sikeres robbantásra 1952. november 1-jén került sor. A szovjetek itt már sokkal gyorsabban válaszoltak: a később Nobel-békedíjas, demokratikus nézeteiért belső ellenzékiként hosszú éveken át megtagadott, csak a peresztrojka idején elismert Andrej Szaharov vezetésével már 1953-ban készen állt az új nukleáris fegyver.
Nagy-Britannia 1957-ben, Kína 1967-ben, Franciaország 1968-ban fejlesztette ki saját hidrogénbombáját.
India 1998-ban jelentette be, hogy van hidrogénbombája, ez azonban kétséges, de bizonyos, hogy az országnak, és a vele feszült viszonyban lévő Pakisztánnak van atombombája.
Atombombája Dél-Afrikának is volt, de az apartheid végével ezeket leszerelte. A létrehozásban közreműködött Izrael is, amely hivatalosan nem ismeri el, de bizonyosan van atombombája.
A hivatalos nyilatkozat szerin a január 6-i robbantásra Kim Dzsongun december 15-én adott engedélyt, amit az országalapító unokája január 3-án megerősített. A nemzetközi egyezményekben tiltott, föld alatti nukleáris robbantás a közlemény szerint nem károsította a környezetet. A dél-koreai YTN szerint a robbanás ereje 8 kilotonna volt.
Több szakértő vitatja, hogy ez az erő hidrogénbombát jelentene, elképzelhető, hogy atombomba robbant. 8 kilotonna valóban csekély, Nagy-Britannia 1957-ben 720 kilotonnás, a Szovjetunió 1961-ben 1,6 megatonnás hidrogénbombát robbantott fel.
Decemberben Kim Dzsongun már utalt rá, hogy Észak-Korea szert tett a még fejlettebb nukleáris tömegpusztító fegyverre, akkor azonban Dél-Korea és az Egyesült Államok is inkább csak retorikai fogásnak vélte a nyilatkozatot, amely inkább csak arra szolgált, hogy erőfitogtatásával erősítse tárgyalási pozícióit.
A szerdai bejelentés és a mért adatok azonban új megvilágításba helyezik nemcsak a decemberi nyilatkozatot, de Kim Dzsongun kifejezetten békésnek mondott újévi beszédét is. Az ország 32 éves vezetője akkor arról beszélt, hogy Észak-Korea kész lenne tárgyalásra, kapcsolatainak javítására Dél-Koreával és mindenkivel, aki a félsziget békéjében érdekelt.
2005 óta Észak-Korea a feltételezések szerint a szerdaival együtt négy föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre. Az ország 11 éve jelentette be, hogy atombombával rendelkezik.
A 2013-as teszt után – amely még nem hidrogénbombával, hanem atombombával volt kapcsolatos – az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen Kína is elítélte az észak-koreai robbantást.
Ezúttal is hasonló reakcióra lehet számítani. Ráadásul Észak-Korea tengeralattjáróról indított rakétát is tesztelt, amellyel elvileg akár az Egyesült Államok nyugati partvidékét is elérheti Phenjan, így a nukleáris töltet célba juttatására is képes lehet.
Mindez kérdésessé teszi az ENSZ dél-koreai főtitkára, Ban Kimun látogatását, amelyre sokan már idén májusig lehetőséget láttak.