Az Európai Uniónak a korábban ígért 3 milliárd euró támogatásnál lényegesen nagyobb pénzügyi segítséget kellene juttatnia Törökországnak a migránsválság megoldására, mondta Ahmet Davutoglu török kormányfő a DPA német hírügynökségnek a berlini német-török kormánykonzultáció előtt.

Az MTI tudósítása szerint Davutoglu úgy vélte, a hárommilliárd eurós támogatás csupán arra elég, hogy jelezze, létezik a politikai akarat.  A miniszterelnök szerint nem koldulnak pénzt az EU-tól, de "ha komolyan vehető a terhek megosztására irányuló politikai akarat, le kell ülnünk, és a válság minden részletéről beszélnünk kell".  

Mint megírtuk, tavaly decemberben Brüsszel megállapodást kötött Törökországgal az Európába készülő menekültek visszatartásáról. Az EU 3 milliárd euró támogatást ígért a törököknek, az ott élő menekültek helyzetének javítására,  a török kormány cserébe vállala határőrizetének megerősítését, a menekültek ellátásának javítását, és az embercsempész-hálózatok felgöngyölítését.

Törökország eddig mintegy kilencmilliárd eurót fordított a menekültekre - mondta Berlinben Davutoglu. Jelenleg 2,5 millió szíriai és további 300 ezer iraki menekült él török területen, és a török kormányfő szerint a menekültválság legsúlyosabban az ő országát érinti. 

A pénteken kezdődő első török-német kormányzati csúcstalálkozón a menekültválság mellett tárgyalnak az isztanbuli terrortámadás következményeiről és az ország EU-s tagságáról. 

  A kormányfő bizakodó Törökország EU-tagsága kapcsán, annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár néhány napja azt mondta, az országnak addig még hosszú utat kell megtennie.

Az interjúban Davutoglu beszélt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei és a török biztonsági erők közötti összecsapásokról is. Mint mondta, nincs olyan demokratikus ország, ahol a kormány eltűrheti a fegyveres csoportok és terroristák jelenlétét az állam bizonyos részein". A fegyveres műveletek addig tartanak, amíg minden település megszabadul a fegyveres szervezetektől.

A főképpen kurdok lakta délkeleti régióban tavaly nyáron éleződött ki a helyzet. Mindennapossá váltak az összecsapások a biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei között, a török hadsereg légitámadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, és ezzel két év után gyakorlatilag összeomlott a török kormány és a PKK közötti tűzszünet.