Az ügyészséghez fordult egy német ügyvéd, aki szerint szándékosan uszított az orosz sajtó egy migránsok által megerőszakolt orosz kislány kétes történetével. A rendőrség szerint nem volt nemi erőszak és emberrablás sem, de más címen továbbra is vizsgálódnak.
Migránsok erőszakoltak 30 órán keresztül egy orosz kislányt Berlinben – állította néhány napja az orosz sajtó. Az állami Pervij Kanalon bemutatott riport a 13 éves lány tragédiájáról pillanatok alatt elterjedt, nagy indulatokat gerjesztve az orosz nyelvű közösségi oldalakon.
A Pervij Kanal vezető hírműsorában így vezették fel a riportot: „Bizonyítékok vannak arra, hogy a migránsok már a kiskorúakat erőszakolják meg. A polgárok arra panaszkodnak, hogy a bűnözők mindent megtehetnek. Új rend van Németországban.” Más csatornák is kész tényként közölték a történteket.
A rendőrség szerint azonban sem emberrablás, sem nemi erőszak nem történt.
De nyomozás mégis van – közölte a Deutsche Welle orosz tudósítója, aki szerint ellentétben több orosz beszámolóval, nem zárták le az ügyet –, igaz, más címen folyik a vizsgálódás. A berlini rendőrség azonban arra hivatkozva, hogy kiskorúról van szó, nem adott részletesebb tájékoztatást – újabb teret adva a találgatásoknak.
A rokonok beszámolója alapján az orosz portálok szerint a lányt múlt hét hétfőn, iskolába menet, reggel hét óra előtt leszólította egy németül gyengén beszélő férfi, aki felajánlotta, hogy elviszi őt az iskoláig. A lány beszállt az autóba, ahol már két férfi várta. Lefogták és egy lakásba hurcolták, ahol csak egy ágy volt. Harminc órán át kínozták, majd kidobták Berlin egyik negyedében. Az állapotáról konkrét beszámolók nincsenek.
Vasárnap 400 fős tüntetés is volt Berlin egyik külvárosában, amelyen főként az orosz kolónia tagjai voltak jelen. Köztük a 13 éves lány rokonai. A lány és szülei nem jelentek meg a nyilvánosság előtt.
„A szülők nélkül hallgatták ki három órán keresztül. Arra akarták rábírni, hogy mondja azt, ő maga csábította el a férfiakat. Szemetek” – nyilatkozta a riportban a lány nagybátyja, aki szerint a berlini rendőrség a menekülteket akarja védeni, szőnyeg alá söpörve a bűncselekményt. Egy másik cikkben a lány unokatestvére azt állította: Lisa a rendőrség nyomására változtatta meg a vallomását arra, hogy ismerte a férfiakat és beleegyezett a szexbe (ez már csak azért is furcsa lett volna a rendőrség részéről, hiszen kiskorúról lévén szól, ez így is bűncselekménynek számítana).
A rendőrségi nyomásgyakorlásról szóló állítások a tüntetők és a közösségi oldalon megszólalók egy részének meggyőződésévé váltak. Ez a vád már a kölni szilveszteri támadások kapcsán is felmerült, mondván, a rendőrség nem adott tájékoztatást arról, hogy az elkövetők észak-afrikaiak és más arab migránsok voltak. (Ez ugyanakkor már egy január 2-i rendőrségi közleményben szerepelt, ami akkor csak a helyi hírekbe került be)
A riport mellesleg mutatott egy bejátszást – a pontos szöveg alapján nem ehhez a támadáshoz kötve, csupán a jelenség illusztrálására –, amelyen egy török fiatalember beszél a haverjainak arról, hogyan erőszakoltak meg csoportosan egy szűz lányt. A képsorok alatt a riporter megjegyezte ugyan, hogy nem tudni, a felvételen valós történet hallható-e vagy csak fantáziálás, de ezután az egyébként 2009-es felvétel már úgy futott körbe az orosz neten, mint amin Lisa támadója beismeri az erőszakot.
Ezek után nem meglepő, hogy a berlini ügy kapcsán olyan címek is megjelentek orosz portálokon, miszerint „a rendőrség nem talált bűncselekményre utaló jelet az orosz kislány megerőszakolásában.” A cikk szerint a berlini rendőrség egyszerűen falaz a bűnöző migránsoknak.
Az esetet cáfoló berlini rendőrség Facebook-oldalát ellepték a Liza-ügyről beszámoló orosz internetportálok és blogok linkjei, emellett számos gyalázkodó, a rendőrséget vádoló komment jelent meg. A rendőrség egy közleményben ezért azt kérte, hogy a témával kapcsolatban mindenki körültekintően fogalmazzon a közösségi oldalakon. A berlini rendőrség egyúttal kilátásba helyezte, hogy
A berlini riport miatt egy konstanzi ügyvéd szerdán azt követelte, hogy az ügyészség uszításért indítson nyomozást Ivan Blagoj ellen. A Pervij Kanal berlini tudósítója szerint a vádnak nincs alapja.
„Erről én is csak a sajtóból értesültem, de nem vehető komolyan. A jogász egy olyan bejátszásra hivatkozik, amelyen pontatlan német fordítás olvasható” – mondta az Indexnek Blagoj.
Létező emberekről van szó, akik beszámoltak egy helyzetről. Természetes, hogy ez érdekli a nézőinket. Mi felhívtuk a figyelmet a problémára, ez a dolgunk
– mondta az újságíró, hangsúlyozva, hogy a lánnyal állapota miatt érthető módon nem találkozott. A szülőkkel kapcsolatban áll. Szerinte „a labda most a család oldalán pattog”, hogy újabb részletekről számoljanak be, ha indokoltnak tartják.
Az bizonyos, hogy Liza létezik, és az is, hogy a szülők 30 órán át nem tudták, hol van a lányuk. A szülők a rokonok szerint már attól tartanak, hogy a rendőrség őket okolja majd azért, ami – egyelőre tehát nem tudni, mi – a lánnyal történt.
Az indulatok azonban forrnak, a BZ Online szerint január 14-én öt, oroszul beszélő férfi támadta meg azt a menekülttábort, ami a lány iskolája közelében van.
Az Ukrajna és Szíria miatt feszült orosz-nyugati kapcsolatokba jól illeszkedik a történetnek az az értelmezése, hogy Nyugaton veszély leselkedik az orosz állampolgárokra.
A Levada-centr decemberi reprezentatív felmérése szerint az oroszok 70 százaléka szerint biztonsági okokból érdemes elállni a külföldi utazásoktól – írta az Rbk. Egyiptomba már az októberi, orosz utasszállító elleni merénylet óta nem javasolják az utazást, a másik kiemelt célpont, Törökország pedig decemberben esett ki, miután november végén a török légierő légtérsértésre hivatkozva megsemmisített egy Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót.
A nyugati utazásoktól való tartózkodást a migránsokról szóló hírek erősítik, ami tulajdonképpen kedvez az alacsony olajbevételek miatt egyébként is szűkülő bevételekkel számoló orosz vezetésnek. A rubel árfolyama történelmi mélységekben van – a 87 rubeles euró-árfolyamnál tavaly decemberben ugyan volt rosszabb is, ám az akkori 100 körüli értékről gyorsan visszament 65-re, ami a mostani kilátások mellett nem valószínű – így vásárlóerejük amúgy is csökkent az elmúlt évtizedben egyre könnyebben költő oroszoknak.
Igaz, az elmúlt öt évben az oroszok kétharmada nem is járt külföldön – majdnem annyian, amennyien a felmérés szerint amúgy sem tartják biztonságosnak átlépni a határt.