Henry Worsley át akart vágni jeges földrészen, végül kiszáradás és kimerültség miatt hunyt el.
Az 55 éves volt katonatiszt mindössze 30 mérföldre volt céljától, hogy segítség nélkül, egymaga átszelje az Antarktiszt, amikor kiszáradás és kimerültség okozta teljes szervi elégtelenség miatt meghalt. A hírt felesége megtörten tudatta a sajtóval.
Worsley a példaképének tekintett sarkkutató, Ernest Shackleton befejezetlen utazását próbálta meg végigvinni, annak 100. évfordulóján. Minden felszerelését egy maga húzta szánon szállította.
Worsleyt végcéljától már nem messze, 71 napos menetelés és 900 mérföld (mintegy 1400 km) megtétele után adta fel. Légi úton szállították egy chilei kórházba, mert fizikai állóképességét teljesen lerombolta az utazás. A Punta Arenas kórházban megműtötték, de életét már nem sikerült megmenteni.
Az utazó naplóját, amelyben az erejét kiszívó emelkedőkről, a rettenetes hidegről, a "fehér sötétségről" számol be az utolsó napig, itt olvashatja.
A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. A földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm. Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C fokot. (wikipedia.hu)