A német rendőröknek szükség esetén fegyverrel kell megakadályozniuk az illegális határátlépést - mondta a Mannheimer Morgen című lap hétvégi számában Frauke Petry, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője, írja az MTI.
Petry szerint helyre kell állítani a rendet és a jog uralmát a határon, és ehhez szükség esetén akár műszaki akadályokat, határbiztosítási létesítményeket is telepíteni kell. Arra a kérdésre, mit kellene tennie a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség munkatársainak, ha egy menekült megpróbál átkelni ezeken az akadályokon, azt mondta, meg akadályozni, hogy a menekült német területre lépjen. A kérdésre, hogy pontosan miként kellene reagálnia a rendőröknek egy ilyen helyzetre, elmondta, hogy
meg kell akadályozni az illegális határátlépést, szükség esetén lőfegyver használatával.
Az AfD vezetője szerint "ez áll a törvényben", és bár ezt ő sem akarja, de a végső megoldásnak része a fegyverhasználat.
Petry nyilatkozata ellen tiltakozott a Rendőrség Szakszervezete, szerintük olyan kitétel nincs a rendőrség működését szabályozó törvényekben, amely lőfegyver használatával akadályozná meg a menekültek átkelését a határon. Szerintük aki ennyire radikális eljárást javasol, az nyilvánvalón a jogállam kiüresítésére törekszik, és arra, hogy a rendőrséget felhasználja politikai céljaira.
Ilyesmi volt már egyszer a német történelemben, és azt akarjuk, hogy soha többé ne legyen.
A kijelentések ellen szót emelt a CDU/CSU jobboldali pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) frakciójának vezetője, Thomas Oppermann is, aki szerint
Petry felvetése a keletnémet határőrségnek kiadott tűzparancsra emlékeztet, és Erich Honecker néhai keletnémet pártvezető volt az utolsó német politikus, aki lövetett menekültekre.
Hasonlóan nyilatkozott az ellenzéki Zöldek vezető belügyi szakpolitikusa, Volker Beck is, aki szerint Frauke Petry felvetése azt jelzi, hogy az AfD hadilábon áll a jogállammal és igazán veszélyes.
Az AfD a bevándorlás- és muzulmánellenes Pegida mozgalom szövetségeseként az utóbbi hónapokban egyre látványosabb eredményeket ért el. Míg két éve, a Bundestag-választáson nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt, addig októberre országosan 7 százalékos párttá váltak, míg a népszerűségük az ország keleti felén, a volt NDK területén 12 százalékon állt.
A szilveszteri kölni támadás még jobban az AfD felé terelte az Angela Merkel bevándorláspolitikájával egyet nem értő emberek egy részét, január közepén a párt támogatottsága országosan már 11 százalékos volt.
Az Alternatívát 2013 februárjában nagyrészt olyan kereszténydemokrata (CDU) képviselők alapították, akik nem értettek egyet Merkel eurómentő csomagjával. A EU-t nem, de az eurózónát ellenző, a német alkotmányt elfogadó, magát demokratikusnak nevező párt 2014-ben bejutott az Európai Parlamentbe, több tartományi választáson nyert mandátumot Szászországban, Brandenburgban, Türingiában, 2015-ben pedig képviseletet szerzett a hamburgi és a brémai városvezetésben.
A párt 2015 júliusában egy belső hatalmi harc miatt már szét is hasadt, ami váltást jelentett a párt irányvonalában is: a nemzeti konzervatív irányzat kerekedett felül a gazdasági liberális szárny felett. A szélsőjobb előretöréséről itt írtunk bővebben: