Véget érhet Julian Assange négy éves kényszerű önkéntes száműzetése Ecuador londoni nagykövetségén. A Wikileaks alapítója 2012 nyarán menekült a képviseletre, hogy elkerülje a svéd kérésre kiadott nemzetközi körözés miatti letartóztatását.

A 44 éves ausztrál férfit nemi erőszakkal vádolta meg egy stockholmi nő, akinél Assange 2010-ben lakott. Assange nem annyira ettől a vádtól, mint inkább attól tartott, hogy Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak, ahol akár halálra is ítélhetnék a több százezer bizalmas dokumentum kiszivárogtatásáért.

Assange az ENSZ-hez fordult, kérve, hogy a világszervezet megbízott csoportja ismerje el jogszerűtlennek a svéd és brit hatóságok intézkedéseit, amelyek miatt kénytelen volt politikai menedékjogot kérni az ecuadori nagykövetségen, amit lassan négy éve nem hagyott el – közölte a BBC.

A Wikileaks vezetője nem sokkal korábban bejelentette, hogy mindenképp elhagyja a nagykövetséget: ha az ENSZ elutasította volna a kérését, akkor azért, mert nincs esélye újabb "fellebbezésre", így kész volt arra, hogy átadja magát a brit hatóságoknak.

Ha mellette áll ki az ENSZ munkacsoportja – ahogy végül történt – akkor azért, mert véleménye szerint így megszűnik a letartóztatását képező jogalap, tehát minden további nélkül visszakaphatja útlevelét és szabadon tartózkodhat Nagy-Britanniában.

Ennek ellenére a brit rendőrség közölte: letartóztatási parancsa továbbra is érvényben van.

Így nem biztos, hogy Assange mégis kilép a kapun pénteken, ám jó alapot kapott ahhoz, hogy tovább küzdjön letartóztatása ellen.