Ritkán dicséri egymást két politikus, különösen egy EU-tagország kormányfője és az orosz elnök tárgyalásán, mint amennyi szép szó hangzott el Orbán Viktor moszkvai – pontosabban a mellette lévő novo-ogarjovói – látogatásán.
Vlagyimir Putyin nagyra értékelte, hogy Magyarország régi és megbízható partnere Oroszországnak, és kiemelte a magyar kormány következetes politikáját a két ország kapcsolata fejlesztése terén. Ami nem volt jó, arról még Putyin szerint sem Magyarország tehetett: csökkent a két ország közötti kereskedelmi forgalom, egy év alatt 40 százalékkal, 4,7 milliárd dollárra, de ez az olajár csökkenése és a nemzetközi szankciók miatt következett be. Az orosz elnök szerint szimpatikus az, ahogyan Orbán a menekültválságot az európai és a magyar identitást féltve megközelíti.
Orbán sem fukarkodott a köszönettel: szerinte köszönet illeti Oroszországot a paksi erőmű bővítésére kötött szerződésért, és a szíriai beavatkozásért is.
Putyinnak arra, hogy felmutathatott egy vele egyetértő EU-tagot, aki kiállt az EU-orosz kapcsolatok javításáért és a szankciók eltörléséért. Bár azt nem lehet mondani, hogy ezt Orbán rosszul csomagolta, valójában nagyon óvatosan fogalmazott, Brüsszelnek tulajdonképpen nem lehet kifogása a nyilatkozattal szemben. Ráadásul akadnak az EU-ban Közép- és Nyugat-Európában is, akik Orbánhoz hasonló módon gondolkodnak az EU-orosz viszonyról.
A magyar kormányfőnek talán arra lehetett jó a találkozó, hogy ha valóban javulni fognak az EU-orosz kapcsolatok, és fél év után az EU a szankciók felszámolásáról döntene, ami maga után vonná az orosz válaszszankciók eltörlését is, akkor az orosz exporttól most eltiltott magyar cégek jó startot vehetve újíthatják fel szállításaikat.
Orbán maga is az elmúlt egy év eredményeit vagy előkészület alatt álló megállapodásokról szólt, de mint olyanok, amelyek belesimulnak a kormányközi találkozók napi rutinjába.
Azért találkozni, hogy újra kimondják a felek, hogy megépítjük a paksi blokkokat, vagy, hogy el kéne törölni a szankciókat, mert „az EU sem engedheti meg magának azt a luxust”, hogy az Oroszországgal való regionális együttműködésről lemondva „lemaradjon a globális versenyfutásban” – általában nem szoktak.
Kétségtelen azonban, hogy az alacsony olajárak miatt már deficites orosz költségvetés láttán felmerült, hogy Moszkva esetleg elállna a paksi szerződéstől, így az építési szándék orosz megerősítésének van hírértéke.
És lehetnek olyan megállapodások – Orbán itt utalt a mezőgazdasági kivitel növelésére vagy a járműipari együttműködésre – amelyek azután tölthetők meg valós tartalommal, hogy az EU feloldja a szankciókat.
A megbeszélések egyébként elnyúltak, a négyszemközti tárgyalások a delegációkkal kiszélesítve folytatódtak. A küldöttségek végül átvonultak a sajtótájékoztató helyére, ahová Orbán Putyin és csak jó húsz perccel utánuk érkezett meg. (Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszterek itt látható egyetértésben csevegtek.) A sajtótájékoztató bő egy órával később kezdődött a tervezettnél.
Ami a konkrét bejelentésket illeti, talán a gázszerződés ide sorolható: eszerint Magyarország 2019-ig használhatja fel azt a gázmennyiséget, amelyet a 2015 nyarán lejárt hosszútávú szerződés futamideje alatt nem igényelt.
Az, hogy magyar cégek jelenhetnek meg a 2018-as orosz futball vb előkészítésében, hangzatos, de nem túl nagy volumenű ügy: egyrészt, mert már a szerződések javát megkötötték, hiszen a munkálatok nagy része már folyamatban van, másrészt, mert Putyin közölte, hogy két cég jött szóba, egy visszamondta, így egyetlen vállalat szerepvállalása jöhet szóba.
Továbbra is rendezetlen a felszámolt Malév miatti magyar tartozás ügye, de a százmillió eurós kérdés láthatóan nem mérgezte meg a tárgyalásokat.
Szembetűnő lehetett viszont, hogy senki nem említette meg, még tárgyalásra méltó felvetésként sem a korábban emlegetett orosz-magyar légitársaság létrehozásának tervét. Pedig a múlt héten a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Szuhoj polgári repülőgépgyártó képviselője még Budapesten tárgyalt. A Szuhoj az olasz Alenia Aermacchival, francia és német cégek bevonásával közösen létrehozott Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét is felkínálná az új légitársaság flottájához. A gépekből eddig főként orosz légitársaságok vásároltak, összesen 368 darabot. Erről azonban ezúttal sem Putyin, sem az orosz-magyar kapcsolatokat részletesen pontokba szedő Orbán sem beszélt.