Hétfőtől csak a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába a menekültek, írja az MTI. További szigorításként a migránsok ezután csak a presevói határátkelőn keresztül léphetnek be az országba.
Vladimir Rebicet, a szerbiai rendőrség megbízott igazgatója szerint erre azért van szükség, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok egységesen lépjenek fel annak érdekében, hogy a tavaszi, illetve nyári migránshullámot - amikor jelentősen többen érkeznek majd - készen várhassák.
Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Ez lassítja a migránsok érkezését.
Mint ismert, Macedóniába már eddig is csak azok léphettek be, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, illetve akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.
Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, gazdasági bevándorlónak minősülnek. Belőlük Szerbiában jelenleg kb 150 ember van, ők két dolgot tehetnek: vagy menekültstátust kérnek, vagy visszatérnek abba az országba, ahonnan Szerbiába érkeztek.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök arról beszélt hétfőn, hogy a hadsereg bevezetését tervezik az ország határain, ezt pedig a rendkívüli hétfői parlamenti ülésen kétharmados többséggel jóvá is hagyták. A hadsereg felhatalmazása három hónapra szól: tömeget irányíthat, ideiglenesen korlátozhatja a mozgásszabadságot, sőt tömeget akár fel is oszlathat.
„Ez nem hadművelet. A katonaság mindössze segíti a rendőrséget a határok őrzésében és a menekültáradat irányításában, hogy a migránsok a regisztrációs pontokat használják a zöldhatár helyett.”
A miniszterelnök szerint az Európai Uniónak ki kell állnia értékei mellett, és védelmet kell nyújtania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell védenie határait is az ellenőrizetlen migránsáradattal szemben. "Kulcsfontosságú volna, hogy az EU megvédje külső határait Görögországban, de ez egyelőre nem működik, mint ahogy a Törökország és EU közötti megállapodás sem", mondta Cerar, aki szerint a mostani helyzet tétje a schengeni övezet fennmaradása.
Hétfő reggel csaknem ötezer menekült érkezett a pireuszi kikötőbe, de az MTI szerint egyelőre nem érkeztek meg értük a buszok, amik a görög-macedón határra vinnék őket. A rendőrség így próbálja megakadályozni, hogy a határon még nagyobb torlódás alakuljon ki, ugyanis Szerbia után vasárnap óta már Macedónia sem engedi be az Afganisztánból érkezőket, és emiatt több mint ötezer menekült várakozik a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, mi lesz velük.
A szerb és macedón lépéseket már kritizálták a görögök, mondván az nincs összhangban a legutóbbi EU-csúcs megállapodásaival. Márpedig az unió csütörtökön úgy határozott, hogy a március elejei migrációs csúcsig nyitva hagyják a balkáni útvonalat az iraki, szíriai és afgán menekültek előtt.
Az embercsempészek elleni égei-tengeri NATO-bevetés előkészületei Athén szerint bonyodalmakba ütköztek, Ankara ugyanis vitatja az Európai Unióval és a NATO-val kötött megállapodásának egyik pontját, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség hajói által kimentett menekülteket visszaszállítanák Törökországba. Ugyanakkor problémát jelent a NATO-hajók bevetése is az Égei-tenger egyes régióiban, amelyek Ankara álláspontja szerint demilitarizált térségnek számítanak.
A NATO égei-tengeri bevetésének célja, hogy az elkövetkező hónapokban hozzájáruljon az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megfékezéséhez. Az észak-atlanti szövetség elhatározása szerint a bevetéseken kimentett migránsokat akkor is visszaszállítják Törökországba, ha azok már a görög felségvizeken tartózkodtak. A NATO ilyen módon akarja elvenni a kedvét a migránsoknak attól, hogy vállalkozzanak a veszélyes tengeri átkelésre.
A német belügyminisztérium közlése szerint Németországban idén eddig 118 atrocitás és erőszakos támadás történt menedékkérők szállásai ellen, köztük 17 gyújtogatás. Ezek közül 112 esetről kiderült, hogy szélsőjobboldali indíttatású volt, 6 esetben nem állapították meg, de nem is zárták ki a politikai motivációt.
A gyújtogatások mellett regisztráltak 27 erőszakos bűncselekményt, 43 rongálást és 31 úgynevezett propaganda bűncselekményt is. Az utóbbi kategóriába tartozik például a tiltott önkényuralmi jelképek mázolása menedékkérőket befogadó intézmények falára. A statisztikák szerint nem keletnémet sajátosságról van szó, az egész országban fordultak elő ilyen esetek.