Európa terve az, hogy tavasszal megállítsa a Törökországból induló menekültek áradatát. A sikerre egyelőre nem sok jel mutat, idén eddig ugyanis több mint 100 ezer ember érkezett a görög szigetekre, miközben ez a szám pont egy éve még csak 5 ezer volt. A legkönnyebben elérhető szigeten, Leszboszon a helyiek el sem tudják képzelni, hogyan lehetne megállítani a menekülteket. A török tengerparton ugyanis ezer kilométer hosszan váltogatják egymást a rejtett tengeröblök, kiszögellések, amelyek mind remek rejtőzködő, és indulópontot biztosítanak a csempészeknek. A célpontok, a görög szigetek pedig a parttól alig 8-10 kilométerre fekszenek.
A csempészipar nagyságát az is jelzi, hogy Leszbosz tengerpartját mindenhol összetört hajók, és a partra lépő menekültek eldobott mentőmellényei borítják.
A szigetre évtizedek óta jönnek menekültek. Régebben a legtöbben fém-, vagy fahajóval érkeztek, de hallottunk sztorikat jet skivel, vízibiciklivel, sőt úszva érkezőkről is. A tempó tavaly tavasszal gyorsult fel, onnantól napi 2-3 ezer ember érkezett egyedül Leszboszra. A csempészet módszere alapvetően megváltozott: annyi embert zsúfoltak a hajókra, amennyit lehetett, és már nem volt cél, hogy a hajóval visszatérjenek. Fél éve érkezett a sziget északi részére ez az egykori sétahajó. Minden érkező elindult Nyugat-Európa felé, a hajó pedig lassan enyészik egy elhagyott kikötőben.
Tavaly nyáron már soha nem látott tömegben érkeztek a menekültek a görög szigetekre. Minden hónapban duplázódott a partra lépők száma, augusztusban már 100 ezren jöttek. Leszboszra szeptemberben több menekült jött, mint ahány lakosa van a szigetnek. Tragikus állapotok alakultak ki a tengerpartokon. A helyiek a normandiai partraszállást idéző jelenetekről számoltak be, persze lövöldözés nélkül. Emberek tömegei, nők és gyerekek gázoltak a vízben, tömegek gyalogoltak az utakon a 60 kilométerre fekvő menekülttábor felé. A törvény értelmében ugyanis embercsempészetnek minősült, ha valaki felvette a menekülteket a csónakjára, vagy autóval vett szállított volna valakit.
Az EU és a görög hatóságok sem segítettek, teljes volt a káosz. Fordulatot a török partokon megtalált, vízbefulladt kisfiú fotója hozott. A nemzetközi felháborodás után önkéntesek ezrei érkeztek a világ minden részéről, hogy segítsenek a helyzeten. A fotón az éjszakai őrség tagjai figyelik Leszbosz északi részén a menekültek érkezését, hogy riaszthassák a mentőhajókat.
A legtöbb menekültet már olcsó gumicsónakokkal indítják el a szigetek felé a csempészek. Ezek az utak már csak azért is veszélyesek, mert a csónakokat nem nyílt tengeri utazásra tervezték, de a helyzetet rontja, hogy az előírtnál két-háromszor több utast zsúfolnak be. Csak idén több mint négyszázan fulladtak tengerbe átkelés közben.
A csempészutak első és utolsó méterei a legveszélyesebbek, mesélték el a magyar Syrius help segélyszervezet munkatársai. A partra érkezést ezért segíti egy egész sereg önkéntes. A menekültek jó része a faluvégi pataknál nagyobb vizet nem nagyon látott életében, a legtöbben nem tudnak úszni. A szárazföld láttán a megkönnyebbült emberek hajlamosak kiugrálni, hogy mielőbb partra lépjenek. A tenger viszont hirtelen mélyül, és sokan vesztették életüket már a part előtt méterekkel.
A magyar kormány propagandájával szemben a menekültek jó része nem férfi, hanem nő és gyerek. A Leszboszon partra lépő menekültek 35 százaléka gyerek volt, 21 százalékuk nő, és csak 44 százalék volt a férfi, derült ki a UNHCR januári statisztikáiból.
A menekültek az út előtt gondosan felszerelkeznek mentőmellénnyel, amelyeknek egyetlen baja, hogy mind hamisított. A török piacon olyan mentőfelszerelést árulnak a menekülteknek, amely ránézésre hasonlít az igazira, de tengeri használatra alkalmatlanok.
Egy hajós megvizsgálta a parton hagyott mentőmellényeket, megállapítva, hogy több száz közül egy olyan sem volt, amely valóban képes lenne életet menteni. Sőt, a mellénybe töltött szigetelőanyag egy idő után megszívja magát vízzel, és többet árt, mint használ.
A menekülteket minderről persze nem tájékoztatják a vásárlásnál, így a mentőmellényipar virágzik: a Leszbosz partjairól összegyűjtött 3-400 ezret elégették nyár végén . Az azóta érkezettekből pedig tornyot emeltek emlékül.
Az önkéntesek több tábort is felállítottak a szigeten, ahol melegételt osztanak, vannak töltőhelyek a telefonok számára, ingyen wifi, játszótér, és orvosi ellátás. A Moriában felállított táborban biomelegvíz is van: a vizet komposszttal melegítik. A táborok egyik legfontosabb helye az infosátor, ahol több nyelven teszik közzé a regisztrációhoz, menekültügyi eljáráshoz, és a továbbutazáshoz szükséges tudnivalókat. A táborokban ingyen dolgoznak azok, akik a saját költségükön a helyszínre utaztak.
A táborok hangulatát jelzi, hogy a szomszédos állami táborba csak aludni járnak az emberek, de egész napjukat itt töltik. A képen látható férfi a telefonját tölti a használt mentőmellényekkel párnázott priccsen.
Bár menekültek 80-90 százaléka Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezik, a táborokban szinte csak irániakkal, és marokkóiakkal lehet találkozni. Ők azok, akik előtt már a macedón határ is le van zárva, ahogy arról helyszíni riportunkban írtunk. Az iráni srácok elmesélték, hogy negyed éve érkeztek a szigetre, és az ideiglenes tartózkodási engedélyükkel elutaztak Athénba, ahol megrekedtek. Az athéni táborban olyan rosszak voltak a körülmények, és annyira nem látták a jövőt, hogy inkább visszatértek Leszboszra. „Itt legalább kedvesek az emberek, és jobb az időjárás” – mondták.
A fiúk nem értették, miért nem fogadja be őket Európa. Hosszas érvelés után értették meg, hogy ők nem háborús országból jöttek, csak azért mert valaki diktatúrában él, még nem számít menekültnek. Csendesen bólogattak, de aztán felvetették: vissza így sem mehetnek, mert szökésükért kemény büntetés várna rájuk.
Így néz ki a hivatalos, állami menekülttábor. A dupla szögesdrót és az őrbódék a börtönt idézik, miközben a lakók legtöbbje a szír háború elől menekült el. A szigeten az a pletyka terjed, hogy a helyzet szigorodásával itt alakítják ki azokat a hotspotokat, amelyekben lefolytatják az egész menekültügyi eljárást, a menekültstátuszra nem érdemeseket pedig innen deportálják vissza. Ebben az esetben a tábor valóban börtönként kezdene működni.
A télen intenzív járőrözésbe kezdett a török és a görög parti őrség az EU és Törökország megállapodásának köszönhetően, sőt már NATO-hajókat is a környékre irányítottak. Ennek azonban nem sok jelét láttuk Leszbosz kikötőjében. Az Athénba tartó kompra 800 frissen érkezett menekült vett jegyet, hogy aztán elinduljon Németország felé. A legtöbb ember számára itt még nem volt világos, hogy mekkorát változott a helyzet nyár óta, és legfeljebb a Macedón határig juthatnak el.
Riportunk első részében a tengerparton élő angol hippi elmesélte, milyen volt, amikor hirtelen ezrek jelentek meg az öblökben, és egész családok halálát nézte végig. Az első mentők nem hivatásosok, hanem a fotóriporterek voltak.
A helyszínen voltunk, amikor hirtelen megfordult az egyéves trend.