Milyen a kapcsolata a franciaországi vagy a belga szervezett bűnözésnek a dzsihadistákkal? 

A szervezett bűnözés jelenléte állandó Európában. A Szovjetunió szétesésével meg is erősödött, a Kelet-Európából származó transznacionális bűnözői szervezetek (OCT) Nyugat-Európába is betették a lábukat. A céljaik eléréséhez minden eszközt bevetnek, mindenekelőtt a keletről nyugatra irányuló fegyverkereskedelemben jelennek meg importőrként, nem beszélve az emberkereskedelemről. Korábban a kelet-európai OCT-k azokat a nagy bűnbandákat szolgálták ki, amelyek páncélozott pénzszállító autókat akartak megtámadni.

Napjainkban a veszélyeztetett városnegyedek drogterjesztéssel foglalkozó bűnbandái is a fegyverkereskedők klienseivé váltak, mivel ezek a bandák háborúval jutnak csak új területhez. Ezen az úton jutottak hozzá a fegyverekhez az iszlám radikális aktivisták is, akiknek a nagy része a külvárosi bűnözői körökből jön, ahol ezek a fegyverek beszerezhetők.

Ám a legtöbb esetben szervezett bűnszervezeteknek nincs közvetlen kapcsolatuk az iszlamistákkal, mert a szervezett bűnözők nem akarnak maguknak figyelmet, a diszkréciót keresik, utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy jól működjenek. Csakhogy más a helyzet a külvárosi bűnbandákkal. Utóbbiak egyes tagjai áttértek a radikális iszlám világba, de közben magukkal vitték a bűnözői tudásukat és kapcsolatrendszereiket, alvilági ismeretségeiket.

Emellett nem ritka, hogy egy iszlám aktivista köztörvényes bűncselekményt hajt végre. Éppen ezért jutnak hozzá fegyverekhez, főleg Belgiumban, amely egy kikerülhetetlen kereszteződése a Kelet-Európából érkező szervezett bűnözésnek. Belgium földrajzi helyzete a magyarázat arra, miért lett egyfajta európai „kereszteződés”, amely minden piacra, így az illegálisra is érvényes.  

Mennyire jellemző, hogy a terroristákkal együttműködő szervezett bűnözői csoportok „beköpik” a terroristákat, ezáltal információkkal segítik a hatóságokat?

A szervezett bűnözés és a terrorista mozgalmak párhuzamos életet élnek. Amíg az egyik nem sérti a másik érdekeit, addig nincsen probléma. Nagyon ritka, hogy a szervezett bűnözés információkat ad ki a hatóságoknak. Igaz, előfordult ez már a történelemben, méghozzá Olaszországban a Vörös Brigádok idején. Akkor az olasz maffia segítette a hatóságokat, de nem ez az együttműködés volt a döntő a szélsőbaloldali terrorista csoportok felszámolásában. 

A terroristák és a szervezett bűnözők együttműködésekben semmiféle ideológiát nem kell keresni, kizárólag piaci logikát. A török-kurd maffia például arra specializálódott, hogy bármit csempésszen, legyen az drog, fegyver, ember, régiség, olaj, hamis áru, bármi. A kapcsolataik, amelyek a politikai és gazdasági szféráig elérnek, lehetővé teszik, hogy az iszlamista csoportok termékeit – elsősorban az olajat és a régiségeket – szétosszák, az így szerzett pénzt pedig tisztára mossák.

A másik oldalról pedig kiszolgálják a felkelő mozgalmakat napi használatos javakkal. Például nagy műszaki áruházak élik aranykorukat Szíria északi részein, a török határ közelében. Ugyanez igaz a nyugati szervezett bűnözésre. Ők „háborús nyerészkedők”, akik a fent említett kereskedelemből élnek. A migránsok számukra egyelőre egy pénzügyi mannát jelentenek, mivel főleg az OTC-k szervezik meg a szállításukat, ők szerzik be a hamis papírokat, majd az „emberi anyag” kizsákmányolását, legyen szó prostitúcióról vagy  kényszermunkáról.

Milyen hatással lehet a francia és a belga szervezett bűnözésre, hogy a hatóságok a terrortámadások után razziákba kezdtek? A szükségállapot bevezetése mennyiben nehezítheti meg a szervezett bűnözésben részt vevők mindennapjait?

Igaz, hogy a szükségállapot bevezetése több országban, köztük Franciaországban is kedvezőtlen helyzetbe hozta a transznacionális szervezett bűnözői csoportokat. Hosszú távon ez olyan jövedelemkiesést okozhat a bűnözői csoportok vezetőinek, amit már nem engedhetnek maguknak.

A szervezett bűnözés és a terrorista szervezkedés kapcsolata összefügg a jövedelmi viszonnyal, amit e két szereplő egymás közötti üzlete generál. Amíg a nyereség nagyobb a veszteségnél, addig a szervezett bűnözés együttműködik a terroristákkal. Teljesen jogos azt gondolni, hogy ma a szervezett bűnözés a fegyverkereskedelemből, a migrációból, az olajüzletből, a régiségkereskedelemből és a drogból komoly haszonhoz jut, azaz érdeke, hogy a helyzet így maradjon.  

Az illegális pénzmozgásokat nagyon nehéz észrevenni, mivel a pénz anyagtalanná válik. Azaz nem arról szól ez a történet, hogy papírpénzzel tele bőröndöket visznek be offshore bankokba. Minden ultragyors, kódolt informatikai eszközzel történik. Ehhez az Iszlám Állam Moszulban még a banki eszközöket is megkapja, de utána maffiaközvetítőkön keresztül kell operálnia, és ezekért a szolgáltatásokért a maffia pénzt kér. A kör sokrétű, de Washington szerint bizonyos tranzakciókhoz Kuvait jelentheti a kereszteződést. 

A párizsi merényletek után ön azt nyilatkozta, hogy a migráció és a terrorizmus között nincsen kapcsolat. Hasonló véleményeket lehet hallani német hírszerzési körökből is, miközben egyre több vezető politikus hangoztatja, hogy márpedig van kapcsolat. 

Az alaphelyzet az, hogy egy terroristát sokkal egyszerűbb és biztonságosabb nem a migránsok közé vegyülve, hanem repülővel, kerülőúton keresztül Európába juttatni. Egy terrorista olyan befektetés, amit a főnökei nem akarnak egyszerűen elpazarolni, márpedig ha a migránsok között rejtik el, akkor például belefulladhat a Földközi-tengerbe. Viszont azok a migránsok, akik már eljutottak Európába, olyan közeget alkotnak, amelyben az aktivisták újabb híveket toborozhatnak. Főleg azért, mert sok migráns nagyon csalódott lesz abban a fogadtatásban, amiben Európában részesül.

Ezenkívül sok férfi migráns tudja, hogyan kell használni a fegyvereket, ezt ugyanis különböző táborokban megtanították nekik. Mindez megkönnyíti azt is, hogy terroristává képezzék őket. Éppen ezért valószínű, hogy szépen lassan olyan terrorista sejtek fognak megalakulni, amelyekbe a felháborodott, csalódott migránsokat szervezik majd be tapasztalt aktivisták.

Sokat hallani arról, hogy a francia és a belga titkosszolgálatok nem hibáztak, hiszen lehetetlen az összes potenciálisan veszélyes embert folyamatosan megfigyelni. Ezzel együtt egy-egy támadás után mindig felmerül, hogy több pénzügyi és emberi erőforrás, hatáskör kellene a titkosszolgálatoknak. Nem ellentmondás ez? Ha eleve nem lehet ennyi embert megfigyelni, akkor mi változna akkor, ha több pénzük vagy emberük lenne a szolgálatoknak?

A terrorelhárításnak szentelt emberi és pénzügyi erőforrás valóban nem nyújtható a végletekig. Ezért sokkal inkább a módszeren kellene javulást elérni. Meg kellene vizsgálni a törvényi keretet, például az államok közötti jogharmonizációval, akárcsak a hírszerzést. Az információcsere a különböző titkosszolgálatok között ugyan már létrejött, de gyorsabban kellene működnie, hogy a műveletek során jobban ki lehessen használni.

Újra meg kellene határozni a missziókat, hogy ki mit csinál. Értem ezalatt a francia hadsereg szerepét is, a francia katonáknak ugyanis nincs kihasználva a teljesítőképességük. Az olyan statikus biztonsági misszióknál, mint például egy nyilvános hely őrzése, nagyobb szerepet kellene adni a privát szférának, ehhez pedig meg kellene vizsgálni a különlegesen képzett emberek felfegyverzését. A terrorista csoportok nem ismernek határokat, éppen ezért fontos lenne, hogy a különböző államok bíróságai és rendőrségei hatékonyabban és gyorsabban tudjanak együttműködni. 

(Alain Rodier korábban a francia hírszerzésnél volt vezető pozícióban. Jelenleg a Hírszerzési Kutatások Francia Központjának igazgatója, szakterülete a terrorizmus és a szervezett bűnözés. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás után is nyilatkozott az Indexnek, akkor a titkosszolgálatok hatékonyságáról kérdeztük.)