A Forbes magazin internetes oldalán látott napvilágot a hír, hogy a még igencsak fejlesztés alatt álló amerikai vákuumvonat Bécs, Pozsony és Budapest között közlekedne valamikor a 2020-as években. Erről írt alá megállapodást ugyanis az új technológiát fejlesztő HTT igazgatója és Vazil Hudák, szlovák gazdasági miniszter. Azt, hogy az osztrák és a magyar kormány mit szól az ötlethez, egyelőre nem tudni.

A kalkuláció szerint 1220 km/órával (egy csőben) száguldó vonat 8 perc alatt érne Bécsből Pozsonyba, onnan pedig még 10 perc lenne az út Budapestig. A hihetetlen sebességet úgy tudná elérni a jármű, hogy a csőben az alacsony nyomás miatt nem lenne légellenállás, a vonat mágneses lebegtetésével pedig a súrlódást csökkentenék nullára.

A Hyperloop-pal kapcsolatban, amiről már írtunk korábban is, persze még számos megválaszolatlan kérdés van, kezdve azzal, hogy még a tesztpályát is csak építik a Nevada sivatagban. Az amerikai projekt 16 milliárd dolláros büdzséje is egyre irreálisabbnak tűnik, a megtérülés pedig szinte lehetetlennek. 

Mint írtuk, ott van még a brutális nyomáskülönbség fenntartása több száz kilométeren keresztül, annak tudatában, hogy a legkisebb szivárgás katasztrófához vezet. Vagy a hangszigetelés megoldása a hangsebességhez közeli tempó mellett. 

James Powell, a maglev-vonat feltalálója szerint a Hyperloop terveiből nem egy vonat, hanem egy ezer kilométeres sebességű hullámvasút képe bontakozik ki, ahol egy egy milliméteres bukkanó is életveszélyes, és a kanyarokban a legóvatosabban megrajzolt pályaívek mellett is 0,5 G oldalirányú gyorsulás hat az utasokra. 

Ez nagyjából megegyezik a vadabb hullámvasutak legkeményebb fordulóiban pillanatokig jelentkező csúcsértékkel, egyébként hosszú távon 0,2-es érték körül kezd az átlagember émelyegni. Na és akkor képzeljék el ezt egy ablaktalan kocsiban, fél órán át, az ezres tempóra való gyorsítás, és a fékezés között.

Ráadásul korábban még úgy volt, hogy a Hyperloop iránt a hollandok és a franciák érdeklődnek erősen. A Párizs-Amszterdam tengely helyett előtérbe került Bécs-Pozsony-Budapest vonal azt sejteti, hogy a tőkeerős nyugati országoknak valamiért már nem olyan fontos ez a fejlesztés. Meglátjuk, hogy a magyar kormány milyen intenzitással veti rá magát a projektre.