Nurszultan Nazarbajev kazah elnök pártja elsöprő győzelmet aratott vasárnap az előrehozott parlamenti választáson, a szavazatok 82 százalékát szerezték meg – írja az MTI a helyi választási bizottság közleménye alapján. A négy évvel ezelőtti, szintén előrehozott választáson 81 százalékkal végeztek.
A hivatalos eredmények szinte hajszálpontosan megfelelnek az exitpoll-előrejelzéseknek. A hét engedélyezett pártból hat állított jelölteket. Az államfő vezette Nur Otan (Haza Pártja) párton kívül még két másiknak, a Kazah Kommunista Pártnak és az Ak Zsol (Világos út) nevűnek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 7 százalékos küszöböt. Az előbbi a szavazatok 7,14, az utóbbi pedig 7,18 százalékát szerezte meg. A választási részvétel 77 százalékos volt.
A választási eredmény senkit sem lepett meg a politikai elemzők közül, mivel Nazarbajev 1991 óta áll Kazahsztán élén, és tekintélyuralmi rendszere keményen féken tartja az ellenzéki erőket. Ezt nevezte Orbán Viktor korábban sajátos értelmezésben
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői még egyetlen kazahsztáni választást sem nyilvánítottak szabadnak és tisztességesnek. A szervezet egy illetékese, Marietta Tidei szerint a választás ezúttal sem felelt meg a demokratikus normáknak: "Bár történt némi előrelépés, egyértelmű, hogy Kazahsztánnak még hosszú utat kell megtennie a választásokat illető vállalása teljesítése érdekében. A kormánypárt egyértelműen előnyt élvezett a többivel szemben, és bár a pártok általában szabadon kampányolhattak, a választópolgárok előtt még mindig nincs elegendő valóságos választási lehetőség."
A hivatalos eredmények közzététele után mondott fennkölt beszédében Nazarbajev csúcsteljesítménynek és a demokrácia nagy diadalának nevezte pártja győzelmét. Azt hangoztatta, hogy az a sokszínű kazahsztáni nép egészének a győzelmét jelenti. "A kazahok megmutatták, hogy legyőzhetetlenek... Megőrizve az egységet és összeforrottságot, legyőzünk minden nehézséget" – mondta a 75 éves államfő.
A mostani választáson különös figyelem összpontosult Nazarbajev legidősebb lányára, Darigára, aki tavaly szeptember óta miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be, és most is indult a parlamenti választáson. Őt Nazarbajev lehetséges politikai örökösének tartják. Ha megválasztják az alsóház elnökének, az politikai elemzők szerint a hatalomátadás felé tett lépésként értékelhető.
Nagy szomszédjához, Oroszországhoz hasonlóan Kazahsztán is függ a kőolajexporttól, és a nyersanyag világpiaci árának drasztikus esése gazdasági válságba taszította az országot. A kazah fizetőeszköz, a tenge árfolyama mélypontra süllyedt a dollárhoz képest. A gazdasági bajok miatt Nazarbajev januárban írta ki az előre hozott választást, azzal számolva, hogy az olajárak csökkenése és az Oroszországot sújtó szankciók miatt az év folyamán súlyosbodhat a gazdasági válság Kazahsztánban.