A Kuba elleni fél évszázados embargó feloldását javasolta Barack Obama a havannai beszédében. A korszakalkotó látogatás – hivatalban lévő amerikai elnök 88 éve nem járt a szigeten – az elnök szerint egy új kapcsolat kezdete, amely azonban nem jelenti, hogy Kubának fel kellene adnia identitását.
Obama ügyesen váltogatta a kubai rendszerkritikát az Egyesült Államokban lévő hiányosságok elismerésével.
Miközben arról beszélt, hogy a kubai rendszernek szabad választásokra, vélemény- és gyülekezési szabadságra van szüksége, a saját országában forradalmi tiltakozások révén végbement változásokról szólt:
Amikor apám az Egyesült Államokba jött, több államban el sem vehette volna a fehér anyámat."
Még léteztek szegregált iskolák. De az embereknek lehetőségük volt hangot adni a tiltakozásuknak, és „elérhették a változást, amely nélkül ma nem állhatnék itt az Egyesült Államok elnökeként” – mondta az „egyedül álló anya gyermekeként” felnőtt Obama.
„Két kubai amerikai is van, aki a republikánus pártban indult ez elnökjelöltségért, hogy a fekete elnök után megküzdjön a posztért egy nővel vagy egy demokratikus szocialistával – ki gondolta volna korábban, hogy ez egyszer lehetséges lesz?” – hívta fel a figyelmet a demokrácia erejére egy derültséget kiváltó mondattal.
A beszédét több spanyol mondattal teletűzdelő Obama szerint Kuba és az Egyesült Államok partnerek lehetnek, függetlenül a múlttól. A gazdasági kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsözők lehetnek. De az elnök szerint hiába szűnik meg az embargó, ha Kubában nem lesz változás: könnyteni kell a kisvállakozások beindításán, elérhetővé kell tenni mindenki számára az internetet, hogy a szigetország bekapcsolódjon a világ vérkeringésébe, új gondolatokhoz jusson.
Az Egyesült Államok megszüntetheti az embargót, de a többi már Kubán múlik. Obama szerint munkahelyeket termethet Kubában, a megjelenő amerikaiak révén nőhet a kisvállalkozások bevétele is.
Külön kitért a floridai kubai közösségekre, akik Obama szerint visszavágynak a szigetországba. „Itt nem csak politikáról, hanem családokról van szó.” Az elnök több konkrét több évtized után először hazalátogató az Egyesült Államokban élő kubairól szólt, akiknek most is fontosak az itthagyott családi gyökerek. Az ő egyesítésükről, "a forradalom gyermekei, unokái és a kivándorlók gyermekei és unokái” egyesítéséről beszélt hosszasan, megerősítve, hogy Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatában új időszámítás kezdődhet.
Az elnök szólt a brüsszeli merényletről is a háromnapos kubai látogatása utolsó napján tartott beszédben. Telefonon kapcsolatba lépett Charles Michel belga miniszterelnökkel, és azt mondta, hogy megadnak minden segítséget az elkövetők kézre kerítéséhez. Együttérzését fejezte ki a belga miniszterelnöknek. „Le tudjuk, és le is győzzük azokat, akik világszerte fenyegetik az emberek biztonságát" – mondta.