Bassár el-Aszad szíriai elnök segítséget kért az ENSZ-től és más nemzetközi szervezetektől az UNESCO világörökségi listáján szereplő Palmüra helyreállításához.
A Damaszkusztól kétszáz kilométerre keletre fekvő Palmürát az Iszlám Állam harcosai 2015 májusában foglalták el, és csak a napokban sikerült visszafoglalni. A terrorszervezet az elmúlt tíz hónapban két 2000 éves templomot, egy diadalívet és több toronysírt is megsemmisített Palmürában.
Oroszország már bejelentette, hogy vezető szerepet vállalna a régészeti helyszínben esett károk helyreállításában. A szentpétervári múzeum, az Ermitázs is felajánlotta segítségét a műkincsek restaurálásához, sőt az elhurcolt régiségek visszaszerzéséhez is.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint április elejére érkeznek meg az orosz katonai mérnökök Szíriába, több mint kilencvenen vesznek részt a városban hagyott robbanószerek felkutatásában és semlegesítésében.
A helyreállítási munkálatok csak alapos előkészületek után kezdődhetnek meg, a szakértők szerint öt évbe telhet a romváros elpusztult értékeinek restaurálása.
Aszad arról is beszélt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában, hogy Szíriának több mint 200 milliárd dolláros kárt okozott a 2011 óta tartó polgárháború. A helyreállításban Damaszkusz elsősorban Oroszországra, Kínára és Iránra akar támaszkodni.
Szerinte a szíriaiak nemcsak biztonsági megfontolásból, hanem a Szíria elleni nyugati szankciók miatti meredek életszínvonal-esés miatt is távoznak hazájukból. Szerinte a terrorizmust Szíriában és Irakban Törökország, Szaúd-Arábia és a nyugati országok egy része, köztük Franciaország és Nagy-Britannia is támogatja, írja az MTI.
A szíriai vezető lehetetlennek nevezte Szíria átalakulását szövetségi állammá, mert szerinte ehhez az ország túl kicsi, és azt a lakosság, köztük a szíriai kurdok többsége sem támogatná.
Aszad szerint Szíriának nemzeti egységkormányra van szükségre, amely szavatolni fogja az áttérést az új alkotmányra, nem pedig egy olyan átmeneti testületre, amelynek felállítását az ellenzék követeli. Aszad szerint a nemzeti egységkormányban helyet kell kapnia ellenzéki, független, a jelenlegi kormányt képviselő és más politikai erőknek is. Mint mondta, a kormány összetételéről a genfi tárgyalásokon kell megállapodni, amelyeknek következő fordulója április 11-én kezdődik.
Szíriának teljes körű végrehajtói jogosultságokkal rendelkező átmeneti hatalmi testületre van szüksége, nem pedig egy nemzeti egységkormányra Bassár el-Aszad elnök vezetése alatt, mondták ellenzéki politikusok az interjúra reagálva.
A Fehér Ház szerint Aszad nem vehet részt egyetlen szíriai egységkormányban sem. Az Egyesült Államok álláspontja mindig is az volt, hogy Aszadnak távoznia kell a hatalomból, vele együtt elképzelhetetlen az ország megújulása.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ellenzék megosztottsága és a kurd képviselők hiánya a genfi béketárgyalásokon hátráltatja a rendezésről szóló párbeszédet. A miniszterhelyettes szerint ahhoz, hogy eredményeket érjenek el a tárgyalásokon, két fél között kellene folynia a megbeszéléseknek, mégpedig a szíriai kormány és a szíriai ellenzék küldöttségei között.