Spanyolország megszabadult a belga nagykövetétől, nevezett Ignacio Jesús Matellanes Martíneztől, mert egy elviselhetetlen fráter volt, aki ráadásul még a munkáját sem végezte. Még a belga kormánnyal sem ápolt semmilyen viszonyt. Nem szervezett találkozókat, sőt, aktívan megfúrt minden próbálkozást, amit a nagykövetség stábja szeretett volna összehozni.

A viselkedése egy, a spanyol külügyminisztériumnak küldött jelentésből derült ki, amit a Guardian is szemlézett. Abból kiderül, hogy Martínez előtte Nicaraguában dolgozott, de ott is hasonló panaszok érkeztek rá. Ha bement dolgozni, akkor általában 11-től 2-ig elment misére. A jelentés szerint az volt az álma, hogy vatikáni nagykövet legyen. Benedek pápa alatt az Opus Dei-hez, Ferenc alatt a jezsuitákhoz jár misére.

De a legnagyobb probléma az volt, hogy amikor bement, akkor pszichológiai terror alatt tartotta az összes beosztottját. Rekord mennyiségű, a nagykövetnél dolgozó ember vett ki szabadságot, vagy éppen mutatott be orvosi igazolást, hogy depresszióval küszködik. Az egyik stábtag szerint Martínez miatt szörnyű volt ott a hangulat, rosszul bánt az emberekkel, beszólogatott, sőt, még a szabadságaik dátumát is önkényesen átírta. Az exnagykövet durván visszaélt a hatalmával, és ezzel egy kifejezetten ártalmas munkakörnyezetet hozott létre.

A Guardian szerint a spanyol külügyet sokszor érte már kritika, hogy nem csináltak semmit a nagykövettel, feltehetőleg azért, mert jóban volt a spanyol miniszterelnök sógorával, Francisco Millián EP-képviselővel.