A 11 ezer önkormányzatot összefogó független érdekképviselet elnöke, Gerd Landsberg egy keddi lapinterjúban kiemelte: rögzíteni kell az alaptörvényben, hogy a társadalmi integráció a szövetségi kormány és a tartományok közös ügye, és a berlini vezetésnek az eddiginél jóval nagyobb részt kell vállalnia annak költségeiből.

Arra a kérdésre, hogy fenyegeti-e Németországot az a sors, amelyre Franciaország jutott a nagyvárosok elővárosaiban kialakult gettók révén, azt mondta, hogy éppen ezt kell elkerülni, és nem lesz ilyen veszély, ha következetesen és a kellő összegeket mozgósítva viszik előre a társadalmi integráció ügyét.

Landsberg szerint nemigen lehet összehasonlítani a német és a francia helyzetet, a többi között azért, mert Németországban elkerülték azokat a várostervezési és építészeti hibákat, amelyek most megbosszulják magukat Franciaországban, és míg Franciaországban igen magas a fiatalkori munkanélküliség, Németországban a fiatalok előtt sokkal jobb munkaerőpiaci kilátások vannak.

Gerd Landsberg hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látszik gettóképződés, de néhány nagyvárosban vannak környékek, amelyekben nagy számban élnek bevándorlók vagy bevándorló családból, "más kultúrkörből" származó emberek. Ezeken a környékeken "egész biztosan adódnak olyan gondok is, amelyek a kisebb településeken nem jelentkeznek". Mindez nem utolsósorban az utóbbi évek mulasztásainak következménye, "ezért oly fontos egy integrációs törvény, amely a támogat és követel elvén alapul és rögzíti a német nyelv elsajátításának kötelezettségét" - mondta a DStGB elnöke.

Az MTI beszámolója szerint a szervezet a támogatásáról biztosította a szövetségi belügyminisztérium tervét, miszerint kidolgoznak egy integrációs törvényt, amelyben szerepel, hogy a menekültek a nagyvárosi gettók képződésének elkerülése érdekében nem költözhetnek el a kijelölt lakhelyükről, ameddig nem tudják eltartani magukat, és szerepel az is, hogy csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnak határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.

A menekülthullám révén az utóbbi hetekben a közéleti viták egyik témája lett a nemzetiségi gettók ügye, valamint a törvényen kívüli terület - az angolból átvett "no go area" kifejezéssel is jelzett - fogalmának kérdése. Ez részben abból adódik, hogy a menekültek bizonyos csoportjai igyekeznek csatlakozni a már meglévő közösségekhez, így például sok szíriai költözik Berlinbe, sok eritreai pedig Frankfurtba.

A másodlagos migrációnak is nevezett folyamat eredményeként egyes térségekben sűrűn fordulnak elő bizonyos nemzetiségű emberek, máshol pedig szinte egyáltalán nincsenek. Például Berlin Neukölln nevű, mintegy 330 ezer fős kerületében 41 százalék a migrációs hátterű lakosság aránya, a munkanélküliség pedig 15,2 százalékos, míg országosan a külföldiek aránya 10 százalék körül van, és a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék.

A rendőrség külön számon tartja a bűnözéssel erősen fertőzött területeket (Kriminalitätsbelastete Orte - KBO). Ezek száma az utóbbi években 20 és 25 között mozgott. Jelenleg 21 KBO-t tartanak számon. A lista nem nyilvános, mert a rendőrség nem akarja a bűnözők orrára kötni, hogy mely területek közbiztonságának erősítésére fordítanak kiemelt figyelmet.