A spanyol ipari, energiaügyi és turizmusért felelős miniszter lemondását követeli több ellenzéki párt is, miután az El Confidencial című internetes lap és a La Sexta televíziós csatorna nyilvánosságra hozta, hogy José Manuel Soria két hónapig igazgatója volt a Bahamákon bejegyzett egyik offshore cégnek a 90-es évek elején, írja az MTI.

A politikus tagadja, hogy tulajdonosa lett volna a társaságnak.

A sajtóban megjelent információk szerint José Manuel Soria neve 1992 szeptemberében tűnt fel az iratokban mint a UK Lines nevű cég igazgatója, de két hónap múlva a cég, hibára hivatkozva módosította a nevet Luis Alberto Soriára, aki a miniszter testvére. A vállalatot három évvel később felszámolták.

José Manuel Soria állítja, hogy tulajdonosként semmi köze nem volt a megnevezett offshore-céghez, de családjának zöldség-gyümölcs exporttal foglalkozó vállalata, amelyet politikai karrierje előtt ő irányított, kereskedelmi kapcsolatban állt vele.

A miniszter szerint leginkább az ő érdeke, hogy az ügy tisztázódjon, ezért már felvette a kapcsolatot az illetékes spanyol és panamai hatóságokkal.

A spanyol szocialista párt (PSOE) szerint a politikusnak azonnal le kellene mondania posztjáról, az ellenzéki párt egyúttal javasolja egy vizsgálóbizottság felállítását is az ügy részleteinek kiderítésére. A miniszter lemondását követeli az Egyesült Baloldal nevű párt is. A kormányzó konzervatív Néppárt (PP) viszont kiáll mellette.

Sajtóinformációk szerint mintegy 1200 spanyol irányítószámmal rendelkező cég neve tűnt fel a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodából kiszivárgott, nagy nemzetközi botrányt keltő iratokban, de ennél még többen lehetnek érintettek. Szinte minden nap újabb és újabb ismert emberek neve kerül nyilvánosságra. Köztük van például Pilar de Borbón, a spanyol király nagynénje, Pedro Almodóvar Oscar-díjas filmrendező és testvére, valamint Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író.

Az adóhatóság már vizsgálja, hogy a kiszivárgott iratokban szereplő személyek eleget tettek-e bevallási kötelezettségüknek. Spanyolországban az eltitkolt külföldi vagyon után pénzbüntetést kell fizetni, akár a teljes érték 150 százalékát is kiszabhatja bírságként az adóhatóság. A 120 ezer eurót meghaladó, be nem vallott vagyon felett pedig büntetőjogi következménnyel kell számolni.