A venezuelai legfelső bíróság elutasította a konzervatív többségű törvényhozás által jóváhagyott amnesztiatörvényt, amely többtucatnyi, Nicolás Maduro államfő szocialista kormányával szemben álló politikai fogoly szabadulását tenné lehetővé, írja az MTI.

A testület helyi idő szerint hétfőn született döntéséről a bíróság számolt be honlapján. Az indoklás szerint a vitatott jogszabály alkotmányellenes, mert bűnszervezetek tagjainak is kedvezne.

A 167 tagú venezuelai parlament - ahol a december 6-i választások óta többsége van az ellenzéknek - március 30-án fogadta el a politikai foglyokra vonatkozó amnesztiatörvényt. Nicolás Maduro még a szavazás alatt mondott televíziós beszédében közölte, hogy vétót emel a jogszabály ellen, szavai szerint ugyanis nincsenek az országban politikai foglyok. Mint a baloldali vezető hangsúlyozta, az a 76 őrizetes, akinek szabadon engedését az ellenzék követeli, mind "bűnöző" és "terrorista", akik államcsínyt készítettek elő. Egyben követelte a legfelső bíróságtól a "bűnös" törvény érvénytelenítését, hogy elkerüljék a "polgárháborút".

A bírósági elutasítást követően Maduro híveivel a főváros, Caracas egyik népszerű negyedében találkozva kijelentette, hogy a testület döntése ellen nem lehet fellebbezni. "Tiszteletben kell tartani ezt a döntést" - tette hozzá.

A törvényhozás ellenzéki képviselői azt követelik, hogy a "bábbíróság" döntése ellenére léptessék életbe a jogszabályt. Ez azonban nem nagyon valószínű - írta az AP amerikai hírügynökség.

Az amnesztiatörvény értelmében kiszabadulhatna például az ellenzék egyik vezéralakja, Leopoldo López, aki a 2014-es kormányellenes tüntetések élén állt. Tizennégy évi börtönre ítélték, mert állítólag halálos áldozatokkal járó erőszakos cselekményeket provokált ki a tiltakozások alatt.

Az ellenzék a törvény elfogadását még a 2015-ös parlamenti választások kampánya során ígérte meg.

A legfelső bíróság idén a törvényhozás minden indítványának jogerőre emelkedését meggátolta. Egyebek között az államfő hatalmának korlátozását célzó előterjesztést, így véve elejét annak, hogy a parlament több állami intézmény felett gyakoroljon ellenőrzést, illetve, hogy egyes törvényhozók gyakorolják képviselői jogaikat.