Olyan borzalmas körülmények között élnek a Boko Haram által fogva tartott lányok, hogy sokan önként jelentkeznek öngyilkos merénylőnek – legalábbis ezt állította a CNN-nek egy nemrég szabadult 16 éves lány. Két évvel a chiboki támadás után, amelyben több mint 270 iskolás lányt rabolt el a terrorszervezet, az UNICEF kimutatást készített: 670 ezer gyermek kényszerült otthagyni az iskolát a konfliktus és a vele járó nyomasztó bizonytalanság miatt.
„Odajöttek hozzánk, mindig ugyanazt kérdezték: ki szeretne öngyilkos robbantó lenni. A lányok azonnal rávágták: »Én, én, én!« Összevesztek, hogy ki lehessen öngyilkos merénylő" – emlékszik vissza egy a Boko Haram fogságából kiszabadult lány. Elmondása szerint nem az agymosás volt sikeres, egyszerűen nem láttak más kiutat az állandó éhezésből, kínzásból, szexuális erőszakból. A CNN a Minawao menekülttáborban, Kamerunban beszélt a terrorszervezet fogságából kiszabadult lányokkal.
„Kiutat keresett mindenki, esélyt a menekülésre" – magyarázta a 16 éves Fati, aki egyike annak a több száz lánynak, akiket a statisztikák alapján a világ leggyilkosabb terrorszervezete elrabolt. Mint mondta, a lányok abban reménykedtek, hogy ha robbanóövet adnak rájuk, és forgalmas helyre küldik őket, jó esetben segítőkész katonák biztonságos helyre viszik őket, és leveszik róluk a bombát.
A Fati által elmondottak ugyanakkor biztosan nem minden öngyilkos robbantóra igazak: sokuknak drogokat adnak fogva tartóik, a BBC pedig egy olyan lányról is beszámolt, aki azért csatlakozott önként a Boko Haramhoz, mert azt ígérték neki, megszabadítják a gonosz szellemektől. Azt mondták neki, az öngyilkos merénylettel a mennybe jut, de végül nem volt hajlandó felrobbantani magát.
A Boko Haram a Globális Terrorizmus Index tavalyi kimutatásában végzett első helyen: 2014-ben 6644 embert öltek meg, míg az Iszlám Állam 6073-at. A szervezet neve annyit jelent: az oktatás bűn, ezért rabolták el és tartják fogva iskolás lányok százait. A Boko Haramot 2002-ben alapította Mohamed Juszuf, aki 2009-ben rendőrségi őrizetben meghalt, azóta pedig a szervezet egyre véresebb lázadóharcot vív. A világ akkor kapta fel a fejét, amikor 2014-ben több száz iskolás lányt raboltak el a Chiboki Állami Lánygimnáziumból.
Abubakar Shekaut, a szervezet vezetőjét (akinek a korát 35 és 44 közé saccolják), magányos farkasnak és a rejtőzködés mesterének tartják. Nigéria egyébként többségében muszlimok lakta északi részén a lakosság az erőszakot elítéli, de a saríát, azaz a szigorú iszlám jogot, amit a Boko Haram bevezetne, sokan a korrupt és inkompetens kormányzat egyetlen ellenszerének tartják. 175 milliós lakosságával az olajban gazdag Nigéria Afrika legnépesebb, egyben politikailag és gazdaságilag is egyik legfontosabb országa. Shekau az elmúlt években ígéretet tett: Nigérián messze túltekintenek, és egyenesen az Egyesült Államokkal is felveszik a harcot.
Fati északkelet-nigériai faluját 2014-ben rohanta le a Boko Haram. A szülei a két bátyja megmentésére 8000 nairát (11 ezer forintot) költöttek, érte már nem tudtak mit tenni. Hiába volt túl fiatal, elrablói erőszakkal férjhez adták. Miután férje először megerőszakolta, egy ruhát kapott tőle ajándékba, amit a következő két év bujkálása közben hordania kellett. Magánál fiatalabb sorstársaival is találkozott a fogságban.
Annyi elrabolt lány volt a Sambisa-erdőben, össze sem tudnám számolni
– emlékezett vissza. Pontos számok arról vannak, hány gyereket kényszerítettek öngyilkos merényletre a négy országban, ahol a Boko Haram felütötte a fejét: Nigériában, Kamerunban, Nigerben és Csádban. 2014-ben még csak 4, 2015-ben már 44 ilyen esetről tudnak a hatóságok. Általában a robbantások száma is hatalmasat ugrott ugyanebben az időben, 32-ről 151-re nőtt.
A Boko Haramot eddig nem látott nemzetközi összefogás próbálja visszaszorítani. Az elmúlt bő egy évben az általuk felügyelt terület nagy részét visszafoglalták. A Sambisa-erdőt, amit valaha a szervezet bevehetetlen főhadiszállásának tartottak, a nigériai hadsereg légi csapásokkal és rajtaütésekkel támadja. „Folyton bombák és golyók repültek a levegőben” – mondta erről Fati, aki a bombázástól legalább annyira félt, mint az elrablóitól. „Minden lány nagyon félt, mindig sírtunk, és mindig megerőszakoltak minket. Nem volt étel, a gyerekek bordáit meg lehetett számolni, olyan soványak voltak.”
De a rajtaütésekkel sikerült több száz lány és nőt kiszabadítani: Fatit például a kameruni hadsereg szabadította ki, elrablói előlük menekülve próbáltak átjutni a határon. A lány most biztonságban van a Minawao menekülttáborban. Március végén találkozott egy falubelijével a táborban, így kapcsolatba tudott lépni az anyjával, aki két nap alatt Minawaóba ért. A falu lakói adták össze az útiköltséget.
A katonák attól tartanak, hogy sikereik ellenére nem fogják tudni egykönnyen visszaszorítani a merényleteket. „A világ összes fegyverét felhalmozhatjuk, amíg nyolcéves lányokat használnak fegyverként” – mondta a CNN-nek a kameruni hadsereg tisztje, Mathieu Noubosse. Szerinte a lányok ideális merénylők: fátyluk vagy a fejükön vitt kosarak mélyére rejtett bombával bárhova bejuthatnak.
„Ők maguk az áldozatok, mégis őket méricskélik gyanakodva, ezt a gondolkodásmódot meg kell változtatnunk. Ha nem tesszük, elvész a közösségek, az áldozatok és az őket megvédeni hivatott hatóságok közti bizalom” – fogalmazott Felicity Tchibinda, az UNICEF kameruni igazgatója.
Az UNICEF a táborban is kiáll a „Boko Haram-feleségek” jogaiért: erre nagy szükség van, mert a megalázott lányokat gyakran saját környezetük is kiközösíti. Ahogy egy piaci árus fogalmazott: „A robbantások óta ha olyan lányt látok, akit nem ismerek, megijedek.” Másokat azért nem fogadnak vissza, mert a terroristák teherbe ejtették vagy megrontották őket. Olyan kettős tragédia az övék, mint az Iszlám Állam által rabszolgasorba taszított jazidi lányoké.
A hatóságok szerint a Boko Haram beszivárgott a táborba, de a menekültek maguk a megmenekült foglyoktól félnek a leginkább. „Ha valakiről itt meghallják, hogy a Boko Haramtól szökött meg, azt hiszik, még mindig velük van, csak azért engedték el, hogy robbantsanak" – magyarázta Fasumata, aki nemrég érkezett a táborba. Amikor a Boko Haram lecsapott a falujára, napokig matracok alatt bujkált a gyerekeivel. Amikor a harcok véget értek, a gyerekeivel futásnak eredt.
Amikor a táborba érkeztem, előfordult, hogy más nők megvertek, amiért „Boko Haram-feleség” vagyok. Nem engedtek a vízhez, a mosóedényhez. Úgy éreztem, átnéznek rajtam, senki sem volt, aki segített volna
– fogalmazta meg egy 17 éves áldozat, akinek gyereke született egy fogva tartójától.
A támadások és a nyomukban járó bizonytalanság 670 ezer diákot kényszerített az iskola elhagyására több mint egy éven át, derül ki az UNICEF adataiból. Több mint 1800 iskolát zártak be, rongáltak meg, gyújtottak fel vagy használnak a hajléktalanul maradtak elszállásolására. Nem csak a szülők félnek a gyerekeiket iskolába küldeni, sok tanár is fél visszatérni a tanterembe. A konfliktus több mint ötezer gyereket szakított el a családjától, és 1,3 millióan kényszerültek elhagyni az otthonukat. Az évek óta elhúzódó lázadásnak több mint 17 ezer halálos áldozata van.
Az ENSZ Chibokon túl címmel adott ki jelentést a hírhedt chiboki támadás második évfordulója előtt nem sokkal. E szerint a terroristák által elfogott fiúkat gyakran arra kényszerítik, saját hozzátartozóik megtámadásával bizonyítsák hűségüket. A lányokra a leggyakrabban szexuális erőszak és kényszerházasság vár.
Borítókép: Karel Pinsloo / AFP.