Komoly válaszút előtt áll a Cseh Köztársaság: most nem az a kérdés, hogy hívják a cseh szipust (Zacsek), kocsmárost (Mikornyicki), vagy díjbeszedőt (Holacsek), hanem hogy magát az országot hogy nevezzék külföldön.
23 évig tartott, míg az 1993. január elsején megalakult Cseh Köztársaság politikai vezetése képes volt megegyezni az ország egyszavas megnevezésében. Azt szeretnék, ha a hivatalos Ceská republika (Cseh Köztársaság) mellett külföldön az egyszavas Cesko (Csehország) kifejezés használata is elterjedne – jelentette be az MTI szerint Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter csütörtökön este, miután Milos Zeman államfő meghívására a vezető cseh politikusok a Hradzsinban megvitatták „az ország időszerű külpolitikai kérdéseit”.
A cseh szakértők most elkészítik a cseh nyelvben mintegy két évtizede általánosság vált Cesko kifejezés idegen nyelvű változatait, és megküldik azokat az ENSZ megfelelő adatbankjába, javasolva, hogy a világnyelveken mely változatot kellene használni, a Cesko angol megfelelője például a Czechia. Ezt követően a prágai külügyminisztérium szóbeli jegyzéket küld az ENSZ-nek, amelyben kérni fogja a kifejezések hivatalos használatát hat világnyelvben. Már csak a kormánynak kell jóváhagynia az eljárást, ez Zaorálek szerint néhány hetet vagy hónapot vehet igénybe.
Az egyszavas rövidítés rákfenéje, hogy egy régióval kivételez: a mai Cseh Köztársaság három történelmi tartományt – Cesko, Morava és Slezsko (Csehország, Morvaország és Szilézia) – foglal magában. Nem csoda, ha a morvaországiaknak most sem tetszik a Cesko kifejezés. Az önálló Cseh Köztársaság megalakulása után a média próbálta elterjeszteni egyébként a Ceskót, de sokan ellenezték: Václav Havel néhai államfő például határozottan elutasította, ezzel szemben szlovákul ez már évtizedek óta bevett megnevezés.
A Cesko elnevezést Václav Klaus korábbi elnök sem használta, míg Milos Zeman jelenlegi államfő határozottan támogatja ezt a formát. A probléma a sportban is tükröződött: a cseh jégkorong-válogatott mezein általában a „Czech” (cseh) kifejezés állt, míg a focisták felváltva használták a „Czech” és a „Czech Republic” kifejezéseket.
Az ENSZ adatbankjában minden ország hivatalos neve szerepel, mellette egy rövidített változat. Mindkét elnevezés az ENSZ hat hivatalos nyelvén – angol, francia, arab, kínai, orosz, spanyol – van megadva. A csehek esetében eddig csak a Cseh Köztársaság szerepel az adatbázisban, az egyszavas kifejezés hiányzik, ami gyakran problémát okoz (Magyarországon pont nem: a Csehország egy szó, a hivatalos megnevezés kettő).
Ráadásul (ahogy arra a cseh sajtó rámutatott, vagy bárki, aki beszélt Csehországról a térséget kevésbé ismerő külföldiekkel, megtapasztalhatta) sok fejbe még ma is inkább a korábbi Csehszlovákia, semmint az önálló cseh vagy szlovák állam neve van beégve.
Prágának komoly fenntartásai voltak azzal szemben is, ahogyan a Csehország kifejezést például a német vagy az angol nyelvterületen használták. A német és az osztrák sajtóban gyakori a Tschechei kifejezés használata, ami korábban a csehországi németek körében is mindennapi volt. Manapság azonban a csehek ezt nem szívesen hallják második világháborús konnotációi miatt. Az is gyakran megütközést keltett, hogy főleg az angol nyelvű sajtó többször összetévesztette Csehországot Csecsenfölddel, azaz a Czechia és a Chechnya (ugyanez németül: Tschechien és Tschetschenien) szavakat.