Schmitz Erzsébet a bremerhaveni Lessingstrassén dolgozik, ami a város egyetlen piros lámpás utcája, és a nő bejelentett lakcíme is az utca egyik házában található. Ezen a címen bármilyen hatóság által elérhető, idézhető is, mi is itt találkoztunk vele. Ebben a piros lámpás negyedben az amszterdami gyakorlathoz hasonlóan ablakos kabinokban állnak a szexmunkások, köztük körülbelül 80 magyar nő, ráadásul 2002 óta legálisan teszik ezt. Ugyanis Németországban minden 18 év feletti EU-s állampolgár jogszerűen dolgozhat prostituáltként, és az ellenőrzött piros lámpás negyedek fenntartása is legális.

Schmitz Erzsébet érvényes tartózkodási és munkavállalási engedéllyel alkalmazottként négy éve madámként dolgozik annál a cégnél, amelyik a piros lámpás negyed épületeiben lévő kabinokat és lakásokat bérbe adja. A bérleti díjat is ő szedi a szexmunkásoktól, és munkaköre valóban kimerítheti a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) kerítés nevű tényállását. Ilyen bűncselekmény viszont Németországban nincs. Ezért hiába van érvényben ellene december óta nemzetközi elfogatóparancs, ott nem tartóztatták le, azóta is végzi a munkáját.

Amikor a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még tavaly novemberben az ügyvédjén keresztül kereste meg Schmitz Erzsébetet, akkor az üzletszerű kerítés megalapozott gyanújára hivatkozó idézésen szerepelt a nő lakcíme. Oda viszont nem mentek a nyomozók, nem is küldtek hivatalos idézést, csak az ügyvédjének. A nő aztán német ügyvédje tanácsára nem utazott Magyarországra, de állítja, hogy a német rendőrséget viszont tájékoztatta az ellene folyó eljárásról.

Az NNI 2016. márciusi határozata Schmitz távollétére hivatkozva felfüggesztette a nyomozást, a dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a büntetőeljárásban szükséges Schmitz Erzsébet gyanúsított kihallgatása, aki azonban külföldön – ismeretlen helyen – tartózkodik, így vele szemben elfogatóparancs kibocsátására került sor”.

A nő magyarországi ügyvédje, dr. Raboczki Gábor szerint ugyanakkor mivel a nőnek van a nyomozóhatóság által is ismert lakcíme, ezért nem jogszerű ellene a belföldi és a nemzetközi elfogatóparancs kiadása sem. Raboczki panaszt is tett az NNI felé, mert álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény alapján amennyiben valakinek ismert, idézhető a lakcíme, akkor törvénysértő ellene az elfogatóparancs kiadása. Mivel azonban érvényben maradt az elfogatóparancs,

A nőről többször írtunk, németországi lakhelyén is felkerestük, és egy félórás filmet készítettünk róla, illetve a prostituáltak életéről és a piros lámpás negyed működéséről. A magyar rendőrséggel is felvettük a kapcsolatot, de azon kívül, hogy megerősítették a nyomozás tényét, részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, hogy Schmitz konkrétan milyen tevékenysége miatt nyomoznak. A nyomozást felfüggesztő új határozatban annyi konkrétum szerepel, hogy a nő „a németországi Bremerhavenbe Magyarországról szexuális munkavégzésre fiatal magyar nőket szervez”. Schmitz azt mondja, Magyarországon nem toborzott soha nőket, kint viszont valóban a szervezés az egyik feladata.

A rendőrség azt is elmondta az Indexnek, hogy az európai jogsegéllyel nem vették fel a kapcsolatot, ez az a nemzetközi a jogi intézmény, ami biztosítja két európai ország közötti nyomozások hatékonyságát, például a tanúk utaztatása nélkül végezhető általa a kihallgatás.

A nemzetközi jogi gyakorlat az, hogy a hazai törvények szerint külföldön bűncselekményt elkövető magyart a kettős büntethetőség elvének értelmében csak akkor adják ki Magyarországnak, ha a szóban forgó cselekmény mind a magyar, mind a cselekmény helyszínéül szolgáló ország joga szerint bűncselekménynek minősül. A kerítés pedig Németországban nem az.