Az amerikai elnök Hannoverben bejelentette, hogy további 250 katonát küld Szíriába, ezzel 300-ra nő a Szíriában szolgáló különleges erők létszáma, írja a BBC. A feladatuk a helyi milíciák támogatása lesz, többségében kiképzési feladatok látnak majd el, egy kisebb részük pedig orvosi és logisztikai támogatást nyújt. Azt újra kizárta, hogy harcoló amerikai szárazföldi erőket küldjön Szíriába.
Obama a szíriai válságról vasárnap azt mondta, a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére, köztük „az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó" Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről.
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja az Iszlám Állam elleni légicsapásokat, és megpróbálja elszigetelni azokat a részeket, ahonnan külföldi fegyveresek érkezhetnek Európába. Szerinte azonban a hosszú távú problémákat nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, hogy az eddiginél több ország részvételére van szükség az Iszlám Állam elleni harchoz és Szíria és Irak stabilizálásához.
Obama Hannoverben, európai látogatása végén arról is beszélt, hogy az Egyesült Államoknak és a világnak erős, gazdaságilag virágzó, demokratikus és egységes Európára van szüksége. A korábban a brit kilépés ellen érvelő amerikai elnök a legújabb kori történelem világszerte irigyelt, kiemelkedő vívmányának nevezte az Európai Uniót..
Azonban szerinte Európa kezd kételkedni saját magában, és kezdi megkérdőjelezni az utóbbi évtizedek eredményeit, ami csak azoknak segít, akik azt mondják, hogy a demokrácia nem működik, akik a tekintélyelvűség, az intolerancia és a sajtó korlátozásának pártján állnak, és etnikai vonalak mentén akarják megszervezni az életet.
Európa biztonsági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy a kontinens időnként "túlságosan derülátó" és bőven van még mit tennie védelme erősítése érdekében. A nyári varsói NATO-csúcsra utalva hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamnak a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait, és az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti államokban, miközben a déli szárnyát fenyegető kihívásokra is választ kell adnia.
Obama szerint Európának nem új falakra van szükség, a közös értékekért pedig akkor is ki kell állni, amikor ez nehéz feladatot jelent. A történelem megmutatja, hogy mindig csak akkor volt haladás, amikor érvénysültek az egymással szembeni nyitottság és az emberi méltóság tiszteletének időtlen eszméi.