Magyarázkodásra kényszerült az izraeli fegyveres erők vezetőhelyettese, miután egy holokausztmegemlékezésen párhuzamot vont az 1930-as évek Németországának „undorító folyamatai” és a jelenlegi izraeli helyzet között – írta a Guardian.

Jair Golán tábornok, a vezérkar második embere egy szerdai rendezvényen szó szerint azt mondta: ha valami elrettenti őt a holokausztra való emlékezés kapcsán, az az, hogy „ma itt, magunk között is láthatóak a jelei” azoknak az „undorító folyamatoknak, amelyek 70-80-90 éve általában véve Európában és különösen Németországban lezajlottak”.

„Nincs egyszerűbb és könnyebb dolog a külföldiek utálatánál (...) a megfélemlítésnél és a félelmek felkorbácsolásánál (...) a vadállattá válásnál, az elvek elhagyásánál” – folytatta a tábornok.

Beszédében elítélte a jogtalan fegyverhasználatot is, amivel vélhetően egy, az utóbbi időben nagy port kavart esetre utalt:  egy izraeli őrmester ellen vádat emeltek emberölés miatt, amiért közvetlen közelről fejbe lőtt egy lefegyverzett palesztint. A palesztin férfi előzőleg késsel támadt izraeli katonákra, de lelövése pillanatában az ügyészség szerint már nem jelentett veszélyt. A katona mellett sokan kiálltak, köztük ismert jobboldali személyiségek is.

A szerdai nyilatkozatot sokan hevesen bírálták, köztük a megemlékezésen részt vevő Naftali Bennet nacionalista oktatási miniszter, de több publicista is. Az ellenzék viszont dicsérte a katona kemény és „bátor” szavait.

A tábornok másnap mindenesetre már arról beszélt, hogy nem akarta a náci Németországhoz hasonlítani Izraelt. Azt írta: ez abszurd és alaptalan lenne. Azt is közölte, hogy az izraeli hadsereg egy erkölcsös erő, amely tiszteletben tartja a szabályokat, és az emberi méltóság védelmében lép fel.