Sokat árt Magyarországnak az EU Oroszország elleni szankciója, ezért mielőbb át kellene gondolni azokat , és nem volna szabad automatikusan meghosszabbítani érvényességüket – jelentette ki egy lett lapnak Szijjártó Péter.

„Elegem van abból, hogy az EU azt mondja, nincs szükség a párbeszédre Oroszországgal” – mondta a magyar külügyminiszter, ami különösen erősen hangzik a 1945-től 1990-ig tartó szovjet érát megszállásnak tekintő, az Ukrajnával szembeni orosz expanziót magára nézve is aggasztó jelként értelmező balti államokban, amelyek számára az EU és a NATO épp Oroszországgal szemben jelenti a függetlenség kiemelkedő garanciáját.

"Putyin Oroszország elnöke, mi pedig Közép-Európában élünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne beszéljünk Oroszországgal, ez az energetikai területre is igaz. Energiaforrásaink 85 százalékát Oroszországból kapjuk" – mondta az energetikai források orosz irányát a paksi atomerőmű bővítésével is megerősítő magyar kormány külügyminisztere, aki megjegyezte, hogy Franciaország, Finnország és Olaszország is meghívta az orosz elnököt.

Szijjártó szerint gyakorlatiasan kell viszonyulni az orosz kapcsolatokhoz, mert a kiegyensúlyozott viszony európai biztonsági érdek is. A miniszter 4 milliárd dollárban határozta meg a Magyarország által 2014 óta elszenvedett veszteséget, miután az ország második legfontosabb külkereskedelmi partneréből mostanra Oroszország a 17. helyre csúszott vissza.

Kétértelműen állt ki Ukrajna területi egysége mellett: szerinte a minszki megállapodást mindkét félnek be kell tartania – amivel tehát megosztotta a felelősséget Moszkva és Kijev között a szakadár Luganszk és Donyeck létrejöttében. Ráadásul nem tett említést az Ukrajnától egyoldalúan elvett Krím félszigetről, amely nem része a minszki megállapodásnak.