Kivághatják a Białowieżai-erdő több száz éves fáit. A környezetvédők tiltakoznak, a lengyel kormánypártiak fenyegetőznek, az ősi európai erdő jövője mindenkinek érzelmi kérdés, írta a Guardian.
A kormány a lucfenyők szújárványára hivatkozik, de az ellenzők valójában fafeldolgozó-ipari érdekeket sejtenek a háttérben. Környezetvédelmi puccsot emlegetnek, szerintük a jobboldali kormány gondosan előkészítette a terepet: átvariálta az erdésztanácsot, és új törvényt hozott a fák kivághatóságára is. A területnek csak 17 százaléka nemzeti park, ami a jégkorszak óta érintetlen, de egyes értesülések szerint most akár 450 évesnél is idősebb fákat is kivághatnak.
Múlt héten 32 tagot menesztettek az Állami Természetvédelmi Tanácsból mert "nem voltak elég hatékonyak", helyükre pedig a kivágásokat támogató erdészeket, és a környezetvédelmi miniszer barátait ültették.
Az új szakértői erdésztanács elnöke, Janusz Sowa februárban úgy nyilatkozott:
"Csak egy módszer van az erdők igazgatására: a fejsze"
Brüsszel is tiltakozik az új bevezetett törvény ellen, amely lehetőséget teremt 1880 köbméter fa kitermelésére 2021-ig. Ez az erdő területének legalább negyedét, de akár kétharmadát is érintheti.
A kormány fő érve az, hogy több, mint egymillió lucfenyőt érint az elmúlt száz év legkomolyabb szújárványa. Az erdészek azt mondják, hogy a még nem fertőzött erdőt akarják megmenteni úgy, hogy kivágják a beteg fákat, és elviszik az erdőből. A tervben viszont csak a kivágandó fák fele luc, a többi tűzifának kell, aminek az eladásából körülbelül 700 millió zlotyt, azaz több, mint 50 milliárd forintot lehetne keresni.
Hogy szújárvány van, azt mindenki elismeri, de szakértők szerint ez csak ürügy a rengeteg fa kivágására, a szú elterjedése ciklikus, érdemes lenne a természetre hagyni a dolgot. Rafal Kowalczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Emlőskutató Intézetének igazgatója elmondta, ha elviszik az erdőből a szuvas fákat, akkor a szúra vadászó rovarok kihalhatnak, ez végzetes lehet a kártékony rovar megállításában.
Szerinte a lucfenyők 80 százaléka érintett a fertőzésben, a kivágásuk egyszerűen kivitelezhetetlen volna. Az elhalt fák egyébként is nagyon fontos részei az ökoszisztémának, gerinctelenek és növények táptalajává lesznek, facsemeték nőnek rajtuk, védett állatok, például hiúzok és farkasok búvóhelyeként szolgálnak.
Joanna Lapinska, egy 37 éves könyvtáros elmondta, hatalmasak az indulatok a természetvédők ellen. Mindenkinek érzelmi kérdés az erdő jövője, de sikeresen a kivágás miatt tiltakozók ellen fordították a közvéleményt. Az aktivistákat "ökoterroristának" nevezik, Lapinska beszámolója szerint német/orosz/zsidó háttérhatalmat feltételeznek.
A Greenpeace kijelentette, hogy bármire képesek, hogy megakadályozzák a kivágásokat, de a közvélemény nem velük van. Witold Wszczykowski külügyminiszter nemrég azt mondta:
"Meg akarjuk tisztítani az országot egy pár betegségtől... kultúrák és fajok kavarodásától, a vegetáriánusok és biciklisták világától, akik csak megújuló energiaforrásokat akarnak és a vallásosság legkisebb morzsáját is eltörölnék"
A lengyel katolikus egyház is a kormánnyal van, és Mózes könyvéből idéz, mikor a fakivágásokat támogatja: "szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá" - azaz vágjátok ki az ősi európai erdőket.
Az erdészekre egyébként hősként tekint a közvélemény: védelmezők, tűzifaadók a lengyelek szemében, a rendőrök és a tűzoltók után a harmadik legnépszerűbbek. De bevételük 90 százaléka tűzifa-árusításból és bútorgyárakkal való üzletekből származik. A helyiek szerint ha az Unió tényleg segíteni akarna akkor, gázfűtést adnának nekik a fatüzelésű kemencéik helyett.
Elzbieta Laprus, a városi tanács elnöke azt mondta, az emberek helyből akarnak jó minőségű tűzifát, mert fatüzeléssel fűtenek, ez kell a mindennapi életükhöz. Először 2012-ben engedték hogy 50 százalékkal több tűzifát vágjanak ki, mint amennyire a helyieknek szüksége lett volna. De a luc pont nem ég túl jól, nem jó fűtőanyag.