A levélben leadott szavazatok nélkül még a radikális szabadságpárti Norbert Hofer vezetett az osztrák elnökválasztás második fordulójában, azonban a Zöldek által támogatott, Európa-párti Alexander Van der Bellennek a levélszavazatokkal sikerült megfordítania az állást, és 0,6 pontos különbséggel ő győzött. Azt ígérte, hogy a következő hat évben minden osztrák elnöke lesz, az eddigiekhez képest aktívabb fellépést lehet várni tőle.
A közel 700 ezer levélben leadott szavazat összeszámolása után Alexander Van der Bellen, a Zöldek által is támogatott jelölt ledolgozta 144 ezer szavazatos hátrányát, és több tízezer szavazattal megelőzte a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét, Norbert Hofert az osztrák elnökválasztás második fordulójában.
A belügyminiszter bejelentette az előzetes végeredményt:
A 72 éves Van der Bellen előnye végül 30 026 szavazat lett, de már korábban átvette a vezetést, ezért már a hivatalos bejelentés előtt a Die Presse és több osztrák lap is biztosra írta, hogy Van der Bellen lesz a következő hat évben Ausztria szövetségi elnöke.
A valódi ügyekkel kell foglalkozni, reflektálni az emberek félelmeire és dühére
– mondta Van der Bellen a győzelme után tartott beszédében. Köszönetet mondott támogatóinak, de azt ígérte, hogy minden osztrák elnöke lesz, és azért is dolgozni fog, hogy Norbert Hofer szavazóinak a bizalmát is elnyerje. „Ez az eredmény még nagyobb felelősséget jelent" – mondta.
Hofer a Facebookon ismerte el a vereséget, és köszönte meg támogatóinak a szavazatokat.
Természetesen szomorú vagyok
– írta, de azt ígérte, hogy hű marad szavazóihoz, és megpróbál hozzájárulni egy jobb Ausztriához. Ettől függetlenül még nem kizárt, hogy az FPÖ megfellebbezi az eredményt, de erről csak kedden döntenek. Viszont jelezték, hogy csak akkor lépnek, ha visszásságokat tapasztalnak.
Heinz Fischer leköszönő elnök gratulált Van der Bellennek, akit Hoferrel együtt fogad szerdán reggel. A szoros eredmény szerinte megmutatta, hogy tényleg minden egyes szavazat számít. Utódjának pedig a megosztottságon átnyúlva minden osztrák elnökének kell lennie, és ehhez nagyon bízik Van der Bellenben.
A kisebbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára jelezte, hogy konstruktív együttműködésre készülnek Van der Bellennel. A kancellárt is adó Osztrák Szociáldemokraták (SPÖ) pedig bizakodásuknak adtak hangot, hogy Heinz Fischer szellemében folytatja utódja is.
4 643 154-en szavaztak összesen, a részvételi arány így az első fordulónál négy százalékkal magasabb, 72,7 százalékos volt.
A levélben szavazók között Van der Bellen több mint 60 százalékot ért el, ezzel tudott fordítani. A Kurier szerint minden körzetben javított az eredményén a levélszavazatokkal.
A levélszavazatok nélkül Hofer előnye vasárnap még 3,8 százalék volt:
Gratulált Van der Bellennek többek között az Európai Zöld Párt elnöke, és a német szociáldemokraták is. „Megkönnyebbülés látni, hogy az osztrákok elutasították a populizmust és a szélsőségességet" – írta Manuel Valls francia miniszterelnök a Twitteren, és méltatta Van der Bellen győzelmét Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke is. „Fontos, hogy olyan elnök lesz, aki Európa-párti állásponton van" – írta közleményében Johannes Hahn, az osztrák EU-biztos.
A két jelölt között a különbség 144 ezer szavazat volt, viszont közel 900 ezren voltak jogosultak levélben szavazni. Ezeket a szavazatokat viszont csak hétfőn 9-től kezdték számolni.
Az osztrák tévék már vasárnap este is úgy becsülték, hogy rettentő szoros lesz a vége, 50-50 százalékot vártak, de Van der Bellen néhány ezer szavazatos előnyét jósolták. A végeredmény ennél azonban egy fokkal egyértelműbb lett.
Eredetileg úgy tervezték, hogy csak délután öt és este hét között lesz végeredmény, de a levélszavazatok összeszámolása gyorsabban haladt a vártnál.
A Kurier szerint a vidéki területeken inkább Hoferre szavaztak, a városok pedig Van der Bellennek kedveztek (pl. Bécsben 62-38-ra nyert). Hofer 60 százalékot ért el a férfiak, míg Van der Bellen ugyanennyit a nők között. A fiatalok többsége a Zöldek által is támogatott jelöltet, míg a 30-59 év közöttiek többsége Hofert választotta.
A választókat leginkább az motiválta, hogy megakadályozzák a másik jelölt győzelmét, vélte az MTI szerint Peter Hajek közvélemény-kutatási szakértő. Az ATV osztrák televízió által készített felmérés szerint Van der Bellen szavazóinak negyven százaléka a jobboldal ellen szavazott, hogy így akadályozza meg Norbert Hofer előretörését. Hofer szavazóbázisának 23 százaléka pedig valójában a Zöldek által támogatott jelölt ellenében ment el szavazni.
A megkérdezettek 12 százaléka a menekültügyi programja miatt választotta az FPÖ-s jelöltet, azonban a választás során nem a migránsválság megoldásának kérdése volt a fő motiváló tényező. Van der Bellent a megkérdezettek 15 százaléka tapasztalt, hozzáértő, intelligens és komoly jelöltként jellemezte.
Az osztrák államfői poszt merőben szimbolikus, legalábbis idáig így volt, a két ciklus után az alkotmány értelmében távozni kényszerülő Heinz Fischer nevét az elmúlt 12 évben csak akkor láttuk leírva, ha más állam vagy kormányfőket fogadott. Ausztriában a háború óta egy elnök sem feszegette az államfői jogkör alkotmányos korlátait: az elnök nevezi ki (és mentheti fel) a kancellárt, a minisztereket, a bírókat, a magas rangú tisztviselőket. És ő a hadsereg főparancsnoka is.
Most viszont mindketten jelezték, hogy ennél tovább mennének. Van der Bellen viszont azzal próbált jópontokat szerezni az Európa-párti osztrákok körében, hogy ígérete szerint államfőként blokkolná egy FPÖ-vezette kormány megalakulását, mert azt összeegyeztethetetlennek látja Ausztria alkotmányba foglalt uniós elkötelezettségével.
Az egyebek mellett menekültellenes xenofóbiával és erős Brüsszel-ellenességgel kampányoló FPÖ jelöltje ellen a jóval unalmasabb, és persze jóval Európa-konformabb Van der Bellen a protestszavazatokra is számított, és többen is szavaztak rá Hofer ellen, mint fordítva. A világsajtó, és Brüsszel is egyértelműen Van der Bellen mellett állt ki.
A népszerű volt közgazdaságprofesszor a Zöldek színeiben lett képviselő 1994-ben, 1999-től pedig a frakcióvezetőjük volt. A 2006-os választásokon elért 11 százalékhoz képest 2008-ban visszaesett a Zöldek támogatottsága, ezért lemondott, és 2012-től a bécsi városi tanácsban dolgozott. Hivatalosan független jelöltként, de a Zöldek támogatásával indult a 2016-os elnökválasztásokon.
1945 óta nem fordult elő, hogy olyan elnöke legyen Ausztriának, aki sem az Osztrák Néppárthoz, sem az Osztrák Szociáldemokratákhoz nem köthető, azonban a szociáldemokrata-kereszténydemokrata szövetség megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztás első fordulójában, amelyet Hofer nyert meg 35 százalékkal. Második helyen a függetlenként induló, de a Zöldek támogatását élvező Van der Bellen ért célba több mint 21 százalékkal.
Az elnökválasztás első fordulója után merőben új helyzet állt elő Ausztriában. Az országot több mint hetven éve megszakítás nélkül felváltva vagy együtt irányító két nagy párt támogatottsága elpárolgott. Az FPÖ előretörésének és a két nagy párt gyorsuló eljelentéktelenedésének a fő okairól itt írtunk bővebben>>>
Az államfőválasztás első fordulója után többek között a Der Standard is azt írta, hogy a szociáldemokrata és a néppárti vezetőknek is reagálniuk kellene, vagy a saját esélyeiket kockáztatják a 2018-as parlamenti választásokon. Az SPÖ május elsejei bécsi gyűlésén Faymannt kifütyülte és lemondásra szólította fel a tömeg. Faymann azonban akkor még azt mondta, esze ágában sincs lemondani.
Végül azonban május 9-ém, még az SPÖ országos elnökségi ülése előtt bejelentette lemondását. Utódja az az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vezérigazgatója, Christian Kern lett.
Az FPÖ részéről többen is azt mondták, hogy az elnökválasztás végeredményétől függetlenül nagyot léptek előre, és szerintük azok a választók, akik most Hoferre szavaztak, reményeik szerint legközelebb is könnyebben választják majd Heinz-Christian Strache migránsválságban megerősödött pártját.