A német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. A török elnök válaszul kijelentette, hogy ez a döntés komolyan érinteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat, és első lépésként konzultációra hazarendelte a berlini török nagykövetet, írja az MTI.

A német kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el. A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.

A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa

példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és a népirtások

20. századi történetét.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének - "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.

A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, "a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is - áll a határozatban.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, és nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosból azt üzente: miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a török kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre, de az előre látható, hogy a döntés "komolyan fogja érinteni Törökország és Németország kapcsolatát".

Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk

− ezt Binali Yildirim miniszterelnök mondta Ankarában a döntésre reagálva. Hozzátette, a német törvényhozás "hibás" döntéséért a "rasszista örmény lobbi" a felelős.