A legutóbbi osztrák elnökválasztásnál is szorosabb eredmény született Peruban. A 30 milliós dél-amerikai országban 50,12 százalékkal nyerte el az elnöki széket Pedro Pablo Kuczynski.
A 77 éves politikus Limában született egy Lengyelországból elmenekült zsidó apja – aki orvosként a lepra gyógyításáért tett sokat új hazájában – és francia anyja házasságából. Élete nagy részét 1969-től az Egyesült Államokban töltötte, Csupán tavaly mondott le amerikai állampolgárságáról, ezért is kapta a kampányban az "el Gringo" becenevet – írta a Jerusalem Post.
Apja a perui junta idején börtönben is ült, ekkor Kuczynski anyjával Svájcban és Nagy-Britanniában élt, innen került az Egyesült Államokba. Külföldi állampolgársága, spanyolul érezhető amerikai akcentusa nem volt akadálya, hogy Peru kormányfője legyen 2005 és 2006 között.
Máshol talán rosszul mutatott volna az életrajzában, hogy az IMF-nél és a Világbanknál is pozíciókat töltött be pozíciókat, mielőtt a az ország nemzeti bankjának elnöke, majd gazdasági és pénzügyminiszter lett. Az sem vette el a peruiak többségének kedvét Kuczynskitől, hogy a korábbi államfő, Alan García azt mondta, egy csepp perui vér sincs benne- "Csak lengyel, zsidó, francia, de perui egy csepp sem."
Pár nappal korábban még az ország washingtoni nagykövete is azt mondta a Bloombergnek: "Vajon bízhatok ebben a fickóban? Idős, a szülei európaiak, a felesége amerikai, a gyerekei is az Egyesült Államokban élnek. Képviselhet ő engem?" – az általa megfogalmazott állítólagos választói aggodalmakat azonban a szűk többség nem osztotta.
Már csak azért sem, mert e tekintetben az alternatíva is hasonló volt. Igaz, csak 41 éves és nő, de Keiko Fujimorit sem lehet vádolni azzal, hogy őseit Atahualpa inka uralkodóig tudná visszavezetni. Harmadik generációs perui japán családból származik, bár nem az ismeretlenségből jött, hiszen apja, Alberto Fujimori 1990-től tíz éven át volt az ország elnöke.
A most 77 éves Fujimori elnöksége dicstelenül ért véget. A korrupciós és az emberi jogok megsértésére vonatkozó vádak elől Japánba menekült, amely állampolgáraként elismerve éveken át nem adta ki Perunak. 2005-ben végül váratlanul Chilébe ment, innen adták ki. Peruban bűnösnek 2007-ben, hat évre ítélték , majd 2009-ben egy újabb perben bűnösnek mondták ki, mert az ő utasítására hajtottak végre a biztonsági szolgálatok emberrablásokat a 90-es években, és 25 ember haláláért is közvetlenül felelőssé tették, 25 évet kapott.