A NATO négy "erős" zászlóaljat fog állomásoztatni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, válaszul az ukrajnai orosz beavatkozásra – idézte az MTI Jens Stoltenberget. Az észak-atlanti szövetség főtitkárának hétfőn Brüsszelben tett bejelentése szerint erre Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt van szükség.
A többnemzetiségű erők felállítása "világos üzenetet fog küldeni, hogy a NATO kész megvédeni a szövetségesek mindegyikét" – szögezte le sajtótájékoztatóján Stoltenberg. A kelet-európai állomásoztatásról a tervek szerint kedden kezdődő brüsszeli tanácskozásukon fognak megegyezni a NATO-tagországok védelmi miniszterei.
A kollektív védelem működését biztosítani hivatott csapatok pontos méretéről, összetételéről még nem született döntés, de az biztos, hogy mindegyik zászlóaljban több száz, ezernél viszont kevesebb katona fog szolgálni – tájékoztatott egy neve elhallgatását kérő NATO-tisztségviselő.
"Semmi kétség nem lehet afelől, hogy amit most teszünk, az válasz Oroszország Krím félszigeti és ukrajnai cselekedeteire" – mondta a főtitkár, aki szerint az ukrajnai helyzet előtt nem volt tervben hasonló katonai jelenlét.
Stoltenberg ugyanakkor kijelentette, "a védelmi és az elrettentési képességeink természetesen nem csak ezen a négy zászlóaljon nyugszanak". Hangsúlyozta: a NATO előretolt katonai jelenléte kiegészíti a gyorsreagálású erők kelet- és közép-európai telepítését.
A zászlóaljak állomásoztatását a NATO-országok állam- és kormányfőinek is jóvá kell hagyniuk a szervezet júliusi varsói csúcstalálkozóján.
Oroszország nem ismeri el, hogy beavatkozott volna Kelet-Ukrajnában a donyecki és luganszki szeparatisták oldalán. Ha erre csak erős is a gyanú, Krímen ugyanez nem kérdés, hiszen a félszigetet 2014 márciusában magához csatolta Oroszország, és azt is elismerte, hogy az ezt szerinte jogilag is lehetővé tévő népszavazás előtt már megjelentek az orosz katonai erők az oroszajkú félszigeten, az ott lévő katonai bázisokon túl is.
Stoltenberg bejelentése szerint a NATO költségvetése hárommilliárd dollárral fog nőni, ami 1,5 százalékos növekedést jelent.
Moszkva szerint erre semmi ok nincsen, ahogyan a NATO erőinek keleti megerősítésére sem – írta a Ria Novosztyi. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint világos, hogy Oroszország sosem támadna a NATO tagjaira, ezt az érvet a szövetség csupán arra használja, hogy újabb katonákat állomásoztathasson Oroszország közelében.