Ritkán fordul elő, hogy egy politikusnak saját győzelme után hívei előtt kell magyarázkodnia, de a kilépéspárti UKIP vezetőjének sikerült az a mutatvány.
Az EU parlamentjében képviselőként eltöltött 25 éves EU-ellenes harcára büszke politikus az urnazárás után hamar temette az EU kilépés mellett szavazók győzelmi esélyeit, abban bízva, hogy ha most el is veszítenék a csatát, egyszer majd megnyerik a háborút. „Az euroszkepticizmus nem is olyan régen még elfogadhatatlan volt, mostanra pedig erősebb, mint valaha” – mondta.
„Ha a kilépésre szavaztunk, ígérem, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy a kormány tartsa magát a választók akaratához. Ha úgy néz ki, hogy mégsem jön össze, akkor szép jövő elé nézünk, mint EU polgárok” – mondta Farage, ami legalábbis meglepő, ahhoz képest, hogy korábbi nyilatkozataiból sosem tűnt úgy, hogy az EU elviselhető feltételeket biztosítana Nagy-Britannia számára.
A politikus bizonyos volt abban, hogy a bennmaradás hívei nyertek. Emiatt a pártelnöknek hamar nekiestek saját párttársai: Iain Duncan Smith, Chris Grayling, Alan Johnson, Paddy Ashdown és több más kilépéspárti politikus sem mondott semmi egyértelműt. A konzervatív Iain Duncan Smith például azt nyilatkozta, hogy az eredmény "nagyon szoros" lesz, és elhatárolódott Nigel Farage jóslatától – írta Politico.
A párthoz közhető Leave.EU kampányszervezet vezetője, Aaron Banks szerint is elhamarkodottan nyilatkozott Farage, aki ezután pontosított: csupán a pénzügyi szférában dolgozó, a közvélemény-kutatások elkészítesében részt vevő barátaira hivatkozva nyilatkozta, hogy esélyesebb, hogy a szavazáson a maradók kerülnek többségbe.
Ugyanakkor már az előre temetett győzelme miatt, az eredmény ismerete nélkül bűnbakot is keresett: azt mondta, a kormány lehet, hogy elmozdította az erők egyensúlyát akkor, amikor meghosszabbította a szavazás regisztrációs határidejét (mivel a határidő éjjelén lerohadt a regisztrációs szerver) és így kétmillió további szavazót engedett be a rendszerbe.
Mindebből kellett visszahátrálnia, amikor hajnalra kiderült: félmillió szavazóval vezetnek, szinte biztos, hogy a Brexit győzött. Farage nem beszélt technikai hiba miatt beengedett választókról, csak a győzelemről.
„Egy független Egyesült Királyságra hajnalodik ma. Egy győzelem a hétköznapi, rendes embereknek” Ezután a multinacionális cégek és a korrupt politikusok elleni küzdelemként beszélt a saját erőfeszítéseikről, amelyet most siker koronázza.
„Szabaduljunk meg a zászlótól, a himnusztól, és mindentől, ami Brüsszelben rossz irányba ment” – mondta Farage.
Még furcsább utat járt be a kilépés egyik legemblematikusabb támogatója, a konzervatív Boris Johnson. London 2008 és 2016 közötti polgármestere nem csak, hogy bizonyos volt saját vereségében – egy metróban beszélgetett egy Brexit-párti szavazóval, akinek elmondta, hogy úgyis veszítettek – a kilépési győzelemhez közeledve egy levelet írt alá arról, hogy David Cameron maradjon kormányfő.
Ez különösen furcsa annak fényében, hogy a konzervatív miniszterelnök – aki még 2013-ban, két évvel a végül részben ennek is köszönhetően megnyert választások előtt ígérte meg az EU-ról szóló népszavazást – Nagy-Britannia EU-tagsága mellett állt ki.
Farage és Johnson viselkedéséből is úgy tűnik, mintha mindkettejüknek az lett volna a legkényelmesebb, ha a népszavazáson kevéssel elbukik a Brexit, amelynek ők érdemi következmények nélkül továbbra is szószólói maradhattak volna.