Oroszország kész közös gazdasági térség létrehozására az Európai Unióval – mondta Vlagyimir Putyin Oroszország nagyköveteinek csütörtöki moszkvai tanácskozásán. „Oroszország nemcsak nem ellenzi azt a gondolatot, hogy egységes gazdasági és humanitárius térséget alakítson ki az Európai Unióval az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, de azt a legreményteljesebbnek tartja az eurázsiai kontinens hosszú távú, fenntartható fejlődése szempontjából” – mondta.

Moszkva figyelemmel fogja kísérni a London és Brüsszel közötti tárgyalásokat, de az unióból való kilépés, a Brexit a britek belügye, amelybe Oroszország nem akar beleavatkozni – hangoztatta.

Meglátjuk, hogy a demokrácia elvei hogyan érvényesülnek náluk.

A Brexiten kívül Putyin beszélt az amerikai-orosz kapcsolatokról, a NATO-val való konfliktusról és az ukrán helyzetről is, a témákat most is a „nem hagyjuk, hogy a Nyugat bántsa Oroszországot” üzenet kötötte össze. Főbb pontjai az MTI beszámolója alapján:

• Oroszország kész bármelyik leendő amerikai elnökkel együttműködni, de csak az egyenjogúság és az érdekek kölcsönös figyelembe vétele alapján. Nemzetközi ügyekben Moszkva érdekelt a Washingtonnal folytatott szoros együttműködésben.
• A NATO Putyin szerint oroszellenes beállítottságával és konfrontatív lépéseivel igyekszik igazolni tulajdon létezését, a szövetség az egyensúly megbontására törekszik. „Moszkva tudja, hogy kell reagálnia erre, és nem enged a militarista hevületnek.” Kifogásolta a NATO hadgyakorlatainak megszaporodását, a szövetség hajóinak jelenlétét a Balti- és a Fekete-tengeren, valamint a gyorsreagálású erők és fegyverraktárak lengyelországi és baltikumi megjelenését.
• Azt állította, hogy Moszkva az ukrajnai válság mielőbbi rendezését szeretné, kész együttműködni a „normandiai négyek” keretében Kijevvel, Berlinnel és Párizzsal, valamint Washingtonnal. Burkolt fenyegetésnek tűnő szavai szerint Oroszországnak a krízis miatti hibáztatása Európában „az amúgy is egészségtelen helyzet további romlásához fog vezetni”. A probléma oka Ukrajnában a „belső konfliktus” volt.
• Putyin felszólította a diplomatákat, hogy szálljanak szembe a nyugati média információs monopóliumával. „Oroszország nem fogja megengedni a történelem meghamisítását” – ez elsősorban nyilván a II. világháborúra utal: a hivatalos orosz kánon szerint a Szovjetunió kizárólag áldozat volt, nekik köszönheti Európa a szövetségesek győzelmét; Putyin többször védelmébe vette a sztálini Szovjetuniót.
• Az Iszlám Állam elleni harc Szíriában fog eldőlni, az ország sorsa azonban Közép-Ázsiára is kihat. A terrorizmus és a szélsőségesség elterjedéséhez, az Iszlám Állam megjelenéséhez hozzájárult „a nyers erő alkalmazása Irakban és Líbiában”.
• Oroszország a világ egységes és oszthatatlan biztonságának, a párbeszédnek és az együttműködésnek a híve. Putyin szerint Moszkva szigorúan betartja a nemzetközi jog szabályait, és síkraszáll az ENSZ vezető szerepe mellett.
• A török légierő által lelőtt orosz vadászrepülőgéppel kapcsolatban röviden megjegyezte, hogy Törökország bocsánatot kért a történtekért. Ankarában továbbra is azt állítják, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök csupán sajnálkozását fejezte ki az eset miatt.